Oldal 258 [258]
OCR
7. Szántóföldi termesztett növények A határ és a termesztett növények megáldásának jól elkülöníthető válfaját jelentik a vetések termékenységét biztosító egyházi ceremóniák. Az egyik legrégebbi ilyen célzatú körmenet a római Ambarvalia ünnepének utódjaként április 25-ére eső, Szent Márk-napi , búzaszentelés" szertartása (litaniae majores)." Az európai adatok mellett" a késő középkorból már a magyarországi rítus menetéről is képet alkothatunk." Pázmány a processziók között ezt is beillesztette rituáléjába, és a rövid római mintához képest " megtartotta magának a búzaszentelés mozzanatát (a). Közvetlen mintaadója vélhetően a Telegdi-féle Agendarius ordója lehetett." A ceremónia főbb részeit a mindenszentek litániája, a négy égtáj felé történő evangéliumolvasás és könyörgés, illetve a vetések megáldásának imádságai jelentik. A hazai kiadású benedikcióskönyveink közül a Fasciculus triplex foglalkozik a vetések megáldásának szertartásával. A „de benedictione segetum, agrorum, vinearum” fejezet liturgikus szövegeket nem közöl, viszont az äldäsok tipusainak és történetének bemutatását felvállalja. Az eltérő szokások közül kiemeli a Szent Márk-napi vetésáldás szertartását, amelynek módjára és formájára nézve az esztergomi (vagy egyéb egyházmegyei) rituálékhoz utalja az olvasót. ? Ugyanebben a gyűjteményben találjuk meg a vetőmagok benedikcióját, amely szertartást sokfelé (, dicséretes szokás szerint") szeptember első vasárnapján szoktak megtartani (b). A földművesek ilyenkor egy kis adag vetőmagot hoztak, amit a pap a mise előtt megáldott. Az orációk elsősorban a magok termékenységét célozták meg. A megáldott vetőmagot aztán otthon hozzákeverték a többihez. A szertartás menetének leírását egy az egyben Martin von Cochem gyűjteményéből emelte ki a benedikciöskönyv magyar összeällitöja.'” a) A vetések megáldása Szent Márk napján Ordo servandus in litaniarum majorum processione, guae die festo S. Marci celebretur, gui et segetes benedicuntur STR 1625, 214—227. 57 Vö. Franz 1909, II. 1-19; Mihályfi 1918, 611-614; Artner 1923, 212—217; Bálint 1977, I. 315-318. 55 Martene 1736-1738, II. 513-520. 5 Az első hazai nyomtatott rituálékban a későbbi szertartás rövidebb előképe szerepel: OR 1560, f. 39—43. 15 ROM 1614, 174-175. 5 TA 1596, 176-189. 2 ET 1739, 47-50. 9 Cochem 1692, 153-155. 257
