Oldal 256 [256]
OCR
6. Általános ételáldás Az ételek, élelmiszerek benedikciójának hátterében valószínűleg a rontástól, mérgezéstől való elemi félelem húzódott meg. A megáldott étel a fogyasztó egészségének megőrzéséhez is hozzájárult." Eredetileg a húsvéti ételáldásokhoz tartozott egy általános áldás, amelyet azonban önállóan is használhattak, hiszen szövegébe a konkrét élelmiszer neve szabadon behelyettesíthető. Egyetlen, rövid orációjában a test egészségét és a lélek oltalmát kérik az ételből fogyasztó emberekre. Az itt közölt áldás (a) ugyanezzel a szöveggel szerepel a Missale Romanumban," a Rituale Romanumban" és annak nyomán az esztergomi rituáléban.? Mivel a rövid és általános benedikció nem túl sok variációs lehetőséget kínál, hasonló formában regisztrálhatjuk más európai szerkönyvek lapjain is." A Fasciculus triplex a magänäldäsok között önálló fejezetben foglalkozik az ételek és italok benedikcidjaval.”” viszonylag kevés korabeli formulát idéz. À magänäldäsokat minden keresztény hívő elvégezhette. A Manuale benedictionum című gyűjtemény egy olyan asztali áldást közöl, amelyet a gonosz lelkek vagy a rontás által gyötört személyek jelenlétében kellett elvégezni." Az ún. asztali áldások történetét tárgyaló rész a) Akármilyen ennivaló megáldása Benedictio ad guodcungue comestibile SAB 1697, f. 24v. V. Adjutorium nostrum in nomine Domini R. Qui fecit coelum et terram. 59 Általában: Probst 1857, 120-121. 5! MR 1570, f. 47. 5 ROM 1614, 151, 1635, 252-253 (megegyezö szöveggel). Ugyanebben a formában megvolt már a római rituálé előzményében (THS 1580, 179) is. STR 1625, 179. „Benedictio ad quodcumque comestibile” (megegyezö szöveggel). 54 OSN 1653, 374; SAL 1657, 319-320; FRA 1685, 140-141; MB 1685, 100. „Benedictio ad quodcumque comestibile mutatis mutandis, ex Miss. Rit. Rom. et Bas.”; Nucleus 1706, 113; POL 1743, 86; VIEN 1889, II. 19; Reifenberg 1971-1972, II. 430-431 (a mainzi ritusban); MBP 1845, 321. ET 1739, 137-143. ,De benedictione ciborum seu mensae”. 156 MB 1685, 208-210. ,Benedictio prandii et coenae, praesente vexato a spiritibus vel facturis”. 153 255
