OCR
4. Olaj Az olaj megáldása az egyik legrégibb és leguniverzälisabb egyhäzi szentelmény. ” A keresztelés szertartásának alkotóelemeként az ősegyház liturgiájában kezdte pályafutását. A keleti egyházakban emellett már az első századokban szokás volt egy betegek számára alkalmazott olajszentelés is. Gonosztávoltartó szerepe a szenteltvízéhez hasonló. A nyugati egyházban a keresztelés mellett a bérmálás és a betegek kenete kapcsán kiemelten fontos szakramentális eszköznek számított, megáldása sokáig jobbára ezekhez a szertartásokhoz kapcsolódott. Magának a megszentelt olajnak, különösen a nagycsütörtökön megáldott betegek kenetének szentségen kívüli használatára is vannak adatok. Úgy tűnik, hogy ezek helyettesítették az egyszerű olajáldás szertartását, amelynek megjelenése csak a 16. századtól adatolható.? Az egyszerű olaj megáldásának szövege ennek ellenére régi európai hagyományon alapul. A pannonhalmi kéziratos szertartáskönyvből közölt ordó (a) szövegével tökéletesen megegyezik a Rituale Romanum első és későbbi kiadásainak szertartásrendje.?" Általában a római mintát követték ezen a téren az európai egyházmegyék hivatalos szertartáskönyveinek összeállítói, köztük Pázmány Péter is." A , félhivatalos" benedikcióskönyvek egy része hasonló formában," más része teljesen eltérő szöveggel hozza az olaj megáldásának formuláját."" A pap előbb exorcizálta az olajat mint anyagot, ? majd egy oráció keretében Isten áldását és megszentelését kérte rá, hogy alkalmas legyen a különféle betegségek eltávoztatására. Az olajat többek között ördögűzéseknél és maleficium ellen is használták. Ezekre a megfelelő helyen még visszatérünk. Itt említjük meg példaként azt a szertartásrendet, amely a , csinálmányok, rontások, kötések és minden ördögi gaztettnek az emberi testből történő kiűzésére" alkalmas olaj megáldásának formáját közvetítette egy nálunk is használt , félhivatalos" gyűjtemény lapjain." 132 Általában az olajáldásról vö. Franz 1909, I. 335—361. 55 Franz 1909, 1. 335-361. 4 ROM 1614, 151-152; 1635, 253-254 (megegyezé szöveggel). 55 STR 1625, 179-180. „Benedictio olei simplicis” (megegyezö szöveggel). További egyhäzmegyei szerkönyvek analögiäi: OSN 1653, 374-376 (megegyezö cimmel &s szöveggel); LS 1523, 243’; SAL 1657, 320-321 (ugyanaz); POL 1743, 84-86 (ugyanaz); MED 1815, 349-350; VIEN 1889, II. 18-19 (megegyezö cimmel és széveggel); Reifenberg 1971-1972, II. 439-440 (a mainzi rftusban). 6 ERA 1685, 204-206 (megegyezik). 57 FT 1739, 38-41. „Benedictio olei simplicis” (csak az egyik könyörgés egyezik meg); MB 1685, 195—197. , Benedictio olei et aliarum unctionum, vel carnis, vel lardi, vel butyri, vel casei, mutatis mutandis" (egészen más szövegekkel); Nucleus 1706, 53-55 (lásd MB 1685). Az olaj exorcizálásáról: Bartsch 1967, 305—314, 399—406. MB 1685, 178-189. „Benedictio olei probatissima ad expellendas omnes facturas, 138 139 maleficia, ligaturas, et omne opus nefarium diaboli de humanis corporibus”. 250