Page 177 [177]
3. Levegő
Az időjárás pozitív befolyásolása az egyhäzi äldäs-/ätokgyakorlat egyik alapvetö
törekvéseként jelentkezett a közép- és kora újkorban egyaránt. Az ilyen célzatú
szertartások az egyházi benedikciós gyakorlat legrégebbi és legismertebb rétegé¬
hez tartoznak."
A közlésre kiválasztott rítusszövegek közül három a római rituálé nyomán ki¬
alakított újkori, esztergomi szertartáskönyvből származik." Ezek formailag nem
szabályos benedikciók, hanem processziók és könyörgések. Funkciójukat tekintve
gyakorlatilag áldásként kezelhetők. Céljuk változatos: szárazság idején esőért (a),
özönvíz idején derült égért imádkoztak (b). Vihar esetére több rövidebb orációt
írtak elő (c).
Az időjárás befolyásolására tett egyházi kísérletek legismertebb területe a vi¬
har elleni ördögűzés liturgiája. A kora újkorban több olyan speciális gyűjteményt
adtak ki, amelyek kimondottan ilyen jellegű rítusok leírását foglalták magukba."
A szövegek változatossága a kevésbé tematikus, átfogó kollekciókban is jelentke¬
zik. E változatosság reprezentálására két eltérő , félhivatalos" és egy hivatalos
szertartásleírást választottunk közlésre. Az első a Fasciculus triplex lapjairól való,
amely főként litániából és zsoltárokból áll (d). Az ordó bevezetésében dicsérik azt
az elterjedt szokást, hogy főként nyáron, vasárnaponként a pap a templomban
vagy azon kívül az időjárási ártalmak ellen imádkozik. Eközben harangozni szok¬
tak, amely kiválóan alkalmas ilyen célokra." A szertartás célja eszerint a démo¬
nok és segítőik (rontók, mágusok stb.) távoltartása a házakból és épületekből, va¬
lamint a levegő megtisztítása tőlük és ártó cselekedeteiktől. Az összeállító vitába
száll azokkal, akik szerint a démonok és segítőik nem tudnak vihart támasztani.
Óva int viszont bizonyos , babonás" formuláktól, amelyeket főként a már kiala¬
kult vihar lecsillapítására szoktak alkalmazni és az egyház által nincsenek jóvá¬
hagyva."
Hasonló célzatú, nyári vasárnapokon — mise előtt vagy után — elmondandó
benedikciók időnként hivatalos szertartáskönyvekbe is bekerülhettek. Ezt a gya¬
korlatot a 18. századi kalocsai rituálé egyik ordójával reprezentáljuk (f).
3? Általában a vihar elleni 4lddsokrél: Probst 1857, 126-128; Franz 1909, II. 19-123;
Reifenberg 1971-1972, II. 477—481 (a mainzi rítus kapcsán); Locatello 1706, 9-106 (vi¬
har elleni exorcizmusokröl &s azok gyüjtemenye); Bartsch 1967, 330-331, 415-416. Vo.
még Franz 1904, 141-142.
A mintaad6 römai szertartäskönyv vonatkoz6 fejezetei: ROM 1614, 179-182.
* Locatello 1706; FB 1749.
® A harangok hasznáról ugyanitt önálló fejezetben értekeztek: FT 1739, 64-67.
“FT 1739, 56-57.
4
176