Seite 103 [103]
Ágota az egyház egyik korai vértanúszentje, aki a szicíliai Catania városában
élt a 3. században. A három évszázaddal később keletkezett, több-kevesebb törté¬
neti hitelű mártírakták szerint az előkelő szűz a Decius-féle üldözések idején ke¬
rült összetűzésbe a helyi hatalommal. Bebörtönözték és válogatott kegyetlenségű
kínzásoknak vetették alá. Ő azonban nem volt hajlandó megtagadni hitét és
megszegni szüzességi fogadalmát. A legenda szerint a megcsonkított testét, levá¬
gott mellét éjjel maga Szent Péter gyógyította meg. Az égetéses kínzásokat foko¬
zandó a börtönpadlón cserépdarabokat és forró parazsat terítettek szét, majd eb¬
ben forgatták meg meztelenül. A börtönben halt meg Kr. u. 251 körül. Sírjára
angyalok helyeztek márványtáblát, a következő felirattal: , MENTEM SANC¬
TAM SPONTANEAM HONOREM DEO ET PATRIAE LIBERATIONE
(Szent és kész elmét, az Istennek tiszteletet és a hazAnak szabadulast). Haldla nap¬
jának egyéves évfordulóján kitört az Etna, amelynek pusztítását a város lakói az
Ágota koporsóját borító lepel segítségével akadályozták meg.
Ágota tisztelete viszonylag gyorsan elterjedt a keresztény Európában. A kö¬
zépkor legnépszerűbb szentjei közé tartozott. Oltalmára és közbenjárására elsősor¬
ban a tűzvész esetén számítottak. E funkcióját Catania lakossága is erősítette,
akik az évszázadok során számos alkalommal kérték segítségét a vulkánkitörések
ellen. A csodáit számba vevő akták első helyen a szicíliai város többszöri megme¬
nekülésének látványos eseményeit tartalmazzák. Emellett számos csodás gyógyu¬
lást, megszállottsági esetet jegyeztek fel kalandos sorsú holtteste és különféle
ereklyéi kapcsán."
A hagyomány február 5-ét rögzítette Ágota halálának napjaként, és mind a
mai napig ezen a napon ünnepli meg emlékét az egyház. Mind e naphoz, mind
pedig a vértanú közbenjárásához az évszázadok során számos olyan szenttiszteleti
elem társult, amelyek egyfelől a történeti forrásokban, másfelől — töredékes és né¬
miképp átalakult formában — a népi hiedelmek rétegében ragadhatók meg.
Az Ágotattisztelethez tartozó laikus vallási jelenségek nagy része valamilyen
módon kapcsolatba hozható a szent életrajzi legendáriumában megőrződött mo¬
mentumokkal. Európa különféle tájain jó néhány efféle szokást és hiedelmet rög¬
zítettek a 19—20. századi néprajzi leírások. Németországban, főként a délnémet
katolikus vidéken kenyeret, gyertyát, vizet, lisztet, bort és gyümölcsöket szentel
tek Ágota tiszteletére. A szentelmények és adományok profán használatában a
tűzvész elleni védekezés mellett a szántóföldi vetések és a haszonállatok védelme,
a haláljóslás, a különféle betegségek, köztük a mellbetegségek elleni védelem stb.
egyaránt szerepet játszott."
"5 LThK I. 126; Vogel 1866-1868, I. 108-110; Bälint 1977, 1. 208.
AS 1658, I. 595—656.
*° HDA I. 208-211; Freudenthal 1931, passim; Pascher 1963, 600.
102