Page 102 [102]
OCR
VI. Egyházi szentelmények — népi vallásosság A hivatalos egyházi dogmatika szerint , a szentelmények az egyház által a szent ségek mintájára alapított látható jelek, amelyek bizonyos, főleg természetfölötti hatásokat hoznak létre?" Tárgyukat tekintve lehetnek cselekmények (actiones) vagy tárgyak (res), céljukat tekintve áldások vagy ördögűzések."" A szentelmények történeti kutatása nem választható el az egyházi benedikciós gyakorlattól, hanem tulajdonképpen annak részét képezi." A hazai liturgiatörténeti kutatások középkorcentrikus megközelítése" eredményezte, hogy ezen a téren a vallási néprajzi kutatások — elsősorban Bálint Sándor munkássága" révén — vállalták fel a , népi gyakorlatban" megjelenő elemek kora újkori történetének feltárását. Ez a kiindulópont egy alapvetően retrospektív szemléletet eredményezett, amely a néprajzi adatokból indult ki, és időben visszafelé tapogatózott egyre korábbi korszakok történeti forrásai irányába. A szentelmények történetében elképzelhető egy ezzel ellentétes irányú vizsgálat is. Ebben az esetben a kutatás magukból a — jelen esetben — kora újkori történeti forrásokból indul ki, azokat elsősorban saját történeti kontextusukban próbálja értelmezni, és a néprajzi adatokat csupán a továbbélő hagyományok vagy átalakuló módon fennmaradó nyomok érzékeltetésére használja fel. Ilyen módon konkrét szentelménybiográfiák egész sora készíthető el. A következőkben egy példát adunk erre az elemzési lehetőségre. Egy hajdani egyházi szentelmény, a Szent Ágota tiszteletére szentelt kenyér eredetének és magyarországi használatának kérdését tárgyaljuk eleddig nem ismertetett történeti forrásadatok bemutatásával. 303 Az 1917-ben kiadott Codex Juris Canonici 1144. kánonját idézi: Mihályfi 1926, 415. A CIC legújabb, átdolgozott változatának 1166. kánonja szerint: , A szentelmények szent jelek, melyekkel a szentségek bizonyos utánzásaként, főleg lelki hatásokat jeleznek és érnek el az egyház könyörgése folytán." — CIC 2001, 800—801. 54 Mihályfi 1926, 418. 35 Az újabb német szakirodalomból egy teológiai indíttatású, de , antropológiai" szemléletet is maga előtt tartó munkát idézünk a kora újkori szentelmények használata szempontjából: Kürzeder 2005. *° Vö. Zalán 1927; Mester 1952; 1954; Radó 1973. "Bálint 1938; 1973; 1977. IOI
