Page 102 [102]
VI. Egyházi szentelmények — népi vallásosság
A hivatalos egyházi dogmatika szerint , a szentelmények az egyház által a szent
ségek mintájára alapított látható jelek, amelyek bizonyos, főleg természetfölötti
hatásokat hoznak létre?" Tárgyukat tekintve lehetnek cselekmények (actiones)
vagy tárgyak (res), céljukat tekintve áldások vagy ördögűzések."" A szentelmények
történeti kutatása nem választható el az egyházi benedikciós gyakorlattól, hanem
tulajdonképpen annak részét képezi." A hazai liturgiatörténeti kutatások kö¬
zépkorcentrikus megközelítése" eredményezte, hogy ezen a téren a vallási nép¬
rajzi kutatások — elsősorban Bálint Sándor munkássága" révén — vállalták fel a
, népi gyakorlatban" megjelenő elemek kora újkori történetének feltárását. Ez a
kiindulópont egy alapvetően retrospektív szemléletet eredményezett, amely a
néprajzi adatokból indult ki, és időben visszafelé tapogatózott egyre korábbi kor¬
szakok történeti forrásai irányába.
A szentelmények történetében elképzelhető egy ezzel ellentétes irányú vizsgá¬
lat is. Ebben az esetben a kutatás magukból a — jelen esetben — kora újkori törté¬
neti forrásokból indul ki, azokat elsősorban saját történeti kontextusukban pró¬
bálja értelmezni, és a néprajzi adatokat csupán a továbbélő hagyományok vagy
átalakuló módon fennmaradó nyomok érzékeltetésére használja fel. Ilyen módon
konkrét szentelménybiográfiák egész sora készíthető el.
A következőkben egy példát adunk erre az elemzési lehetőségre. Egy hajdani
egyházi szentelmény, a Szent Ágota tiszteletére szentelt kenyér eredetének és ma¬
gyarországi használatának kérdését tárgyaljuk eleddig nem ismertetett történeti
forrásadatok bemutatásával.
303
Az 1917-ben kiadott Codex Juris Canonici 1144. kánonját idézi: Mihályfi 1926, 415. A
CIC legújabb, átdolgozott változatának 1166. kánonja szerint: , A szentelmények szent
jelek, melyekkel a szentségek bizonyos utánzásaként, főleg lelki hatásokat jeleznek és
érnek el az egyház könyörgése folytán." — CIC 2001, 800—801.
54 Mihályfi 1926, 418.
35 Az újabb német szakirodalomból egy teológiai indíttatású, de , antropológiai" szemlé¬
letet is maga előtt tartó munkát idézünk a kora újkori szentelmények használata szem¬
pontjából: Kürzeder 2005.
*° Vö. Zalán 1927; Mester 1952; 1954; Radó 1973.
"Bálint 1938; 1973; 1977.
IOI