Oldal 92 [92]
OCR
V. A benedikciók és exorcizmusok szöveges aspektusai Az egyházi benedikciók és exorcizmusok, valamint a paraszti ráolvasások szövegszerű kapcsolatának gondolata nem új keletű az európai és hazai művelődéstörténeti szakirodalomban. Már Adolph Franz is tett erre vonatkozó utalásokat, ám szövegidézetei csupán a szigorúan egyházi anyagra koncentráltak." Részben Franz utalásai nyomán, részben a saját szóbeli gyűjtéseinek eredményeit is felhasználva az 1940-es években nálunk Bálint Sándor foglalta össze a kérdést, aki a liturgia és a , néphagyomány" kapcsolatát vizsgáló tanulmányában néhány ol dalon keresztül rövid történeti áttekintést adott arról, hogy ,a liturgia a maga sajátos világával, dúsgazdag áldás- és exorcizmuskészletével mély hatást gyakorolt népünk egész életére, lelkületére".? Fejtegetése szerint ez az egyházi készlet , a pogány inkantációk helyettesítésére alakult ki, szép példájaként az egyház bölcs alkalmazkodäsänak... Ezek a hivatalos szövegek az orvostudomány újkori fejlődésével, kialakulásával, természettudományos igényeivel általában kivesztek az egyházi gyakorlatból, közben azonban jórészt laicizálódtak és új, népszerű ráimádkozásokat, vulgáris exorcizmusokat ihlettek, amelyek egyébként sokat megőriztek az egyház liturgikus hagyományaiból. Jellemző példája ez is annak a csereviszonynak, kölcsönös hatásnak, amely az egyház és a nép között szakadatlanul fennáll. A pogány ráolvasások megfelelő átértelmezéssel, szublimált alakban helyet kapnak a középkori rituálékban, hogy utána alkalmas pillanatban, de most már liturgikus inspirációval gazdagodva, a nép újra adaptálja őket." A népköltészet, azon belül is a ráolvasások műfaja felől közelítve a témakör — európai viszonylatban is" — legrészletesebb kifejtésére Pócs Éva vállalkozott, aki az 1980-as években megjelent tanulmányaiban mind történeti, mind folklorisztikai szempontból kiváló analízis keretében mutatta be a középkori benedikciók és az újkori paraszti ráolvasások párhuzamait."" Az általa elvégzett elemzésekhez el sősorban Franz gyűjteményéből, valamint a magyarországi ráolvasások történeti és , recens" forrásanyagából válogatott példákat. Vizsgálata elsősorban a szövegek 52 Franz 1909, II. 429. "5 Bälint 1944, 119-128. 18 Bálint 1944, 121. * Noha a kétféle szövegtípus kapcsolatára Thomas is utal, konkrét szövegelemzésre ő sem vállalkozott: Thomas 1971, 42. 156 Pócs 1984; 1986; 1988; 2002a. OI
