Seite 87 [87]
egyházi hatóságok értetlenségével indokolta az időbeli elhúzódást. Az eredetileg
hozzávetőleg 17 millió (!) gonosz lélek számát állítólag nagy nehezen sikerült hat
vanra csökkenteni, " ám az exorcista teljes sikerét éppen a püspök akadályozta
meg a papi kongregáció összehívásával. Legalábbis ezt állította maga a megszálló
lélek arra a kérdésre, hogy , mi oka fundamentalis, hogy ennyire haladat meg sza¬
baduläsa?” , Az élő Istenre, erre a szentségre (kezében lévén a sz. sacramentom)
és pokolnak minden kinnyaira mondom: hogy oka a püspök, mert mikor a Ge¬
neralis Szék volt, ha akkor téged hon hagyot volna (me plebanum Sz. Györgyi¬
ensem"""), mindennek vége lett volna, mert a volt az tusánk. De hogy akkor el
mult, ugy vettünk hatalmat."
A hetekig, hónapokig elhúzódó procedúra alkalmat adott az ördögűzés évszá¬
zados eszköztárának végletes kiaknázására. Miután a szertartáskönyvekben"?
szereplő szövegek többszöri elimádkozása nem hozta meg a megszabadulást, az ör¬
dögűző plébános különféle szentelményekhez, tárgyakhoz és praktikákhoz folya¬
modott. Ezeknek csupán töredéke szerepelt a hivatalos exorcizmusrituálék előírá¬
saiban." A különleges eljárások túlnyomó többsége olyan hivatalosan el nem
fogadott megoldást jelent, amely leginkább középkori gyökerű, alternatív örökség¬
nek vagy — gyaníthatóan — a plébános , saját" módszerének tekinthető."
Szinte természetes, hogy az ördögűzés során a pap gyakran használt szenteltvi¬
zet és szentelt olajat"? Az említett Csató Ferenc vallomásában azon ironizält,
246 . . . SIE:
* Most de praesenti 60 vadnak benne, es mikor azok ki takarodnak, többé vissza nem
mennek, hanem végső szabadulása leszen (körül bé vólt benne 17 millio). . ." — GYÉL I.
1. 8/1727.
Ti. ,engem, a szentgyörgyi plébánost".
"5 GYÉLL. 1. 8/1727.
1 Az ügy aktái és a korabeli vizitációk adatai nem adnak kellő támpontot abból a szem¬
pontból, hogy pontosan milyen rituálék voltak használatban a plébánián. Az 1731. évi
vizitáció csak annyit említ, hogy Csíkszentgyörgyön négy darab volt belőlük (Ritualia
4.). (Kovács-Kovács 2002, 141.) Összehasonlító adatok alapján sejthető, hogy az esz¬
tergomi szertartáskönyv (Rituale Strigoniense) különféle 17. századi, illetve 1715. évi ki¬
adásairól lehet szó.
247
250 nz 4 . de . 2. ‚
A római és ennek nyomán a hazai szertartäskönyvek exorcizmusordéi a szenteltviz, a
keresztvetés és a stóla használatán kívül más tárgyakat és eljárásokat nem említenek.
Az ördögűzés legfontosabb fegyvere e kézikönyvek szerint a kimondott szó. Nem vélet¬
len, hogy az imádságok többsége a Szentírás szavait idézi. Vö. STR 1625, 263—292.
Korabeli plébániai könyvjegyzékek hiányában nehéz biztosan megállapítani, hogy
Ferenczi a hivatalos, egyházmegyei szertartáskönyv mellett még milyen , alternatív"
kézikönyvet használt az ördögűzéshez. Bizonyos alább említett módszerek és eljárások
alkalmazása alapján arra következtetünk, hogy a szentgyörgyi páter talán ismerte Hie¬
ronymus Mengi kétkötetes exorcista-kézikönyvét, vagy annak kivonatolt változatát.
FD 1697; FuD 1697.
Az általánosan ismert és hivatalosan is javasolt szenteltvízhasználat mellett valamivel
251
252
kevesebb párhuzam mutatható ki a szentelt olaj alkalmazására. A Flagellum daemonum
86