Oldal 78 [78]
IV. A demondizes alakvältozatai
A keresztény kultúrkör ördögképének, valamint — ehhez kapcsolódva és ettől füg¬
getlenül is — a démoni megszállottság egyházi gyógymódjaként ismert ördögűzésnek
hihetetlenül kiterjedt és sokoldalú tudományos irodalma nem hagy kétséget afelől,
hogy egy igazi interdiszciplináris kutatási területről van szó." Ha csupán a témakör
történeti kérdéseire koncentrálunk, és nem vesszük figyelembe annak újra és újra
aktuálissá váló, jelenkori vonatkozásait, akkor is sokféle tudományág (teológia, val
lástudomány, egyház- és liturgiatörténet, művészettörténet, művelődéstörténet, tör¬
téneti pszichológia stb.) ilyen irányú érdeklődését dokumentálhatjuk." Természete¬
sen az ördöggel és ördögűzéssel foglalkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban egy¬
aránt kiemelt helyen szerepelnek a néprajzi/folklorisztikai vizsgálatok" Ezek
újabban a felfrissülést jelentő történetírói irányzatokkal (történeti antropológia,
mentalitástörténet, mikrotörténet) karöltve, azok módszereit és eredményeit" tör
téneti folklorisztikai szempontok alapján felhasználva jelentkeznek.
Hasonló szellemben végzett vizsgálatainkban a démoni megszállottság elhárí¬
tásának kora újkori magyarországi gyakorlatával egy-egy konkrét ördögűzés-tör¬
ténet tükrében foglalkozunk."! Az egyházi ördögűzés történetével kapcsolatos
európai szakirodalomból világosan kirajzolódik, hogy az exorcizmus különféle
(leginkább gyógyító) célú alkalmazása tömeges méretekben a 16-17. szâzad id6¬
szakára jellemző." A nagy ördögűzési hullámok, amelyek igen gyakran egy-egy
karizmatikus pap vagy szerzetes tevékenységéhez kapcsolódtak, a 18. századra job¬
bára elcsitultak. Németországban még akad példa nagyobb arányú ördögűzésre az
1770-es években is, ám az ennek középpontjában álló népszerű egyházi személyi¬
2° A témakör könyvtárnyi irodalmának akárcsak érintőleges felvillantása helyett csupán
a vallásetnológiai fogalmakat tudományközi megközelítésben körbejáró hazai konfe¬
renciasorozat legfrissebb kötetére utalok, amely nagyrészt efféle kérdésekkel foglalko¬
zott: Pócs (szerk.) 2008.
21 Például: Levack (ed.) 1992; Almond 2004; Ernst 1972; Zutt (Hg.) 1972.
22 Például: Katona 1902; Pócs 2001; 2003; Szacsvay 2002; Petzoldt 1990; Daxelmüller
1984; Tóth 2008.
Csak néhány kifejezetten ilyen irányultságú művet említve: Clark 1997; Levi 2001;
Dinzelbacher 1996.
“Barth 2005a; 2008b.
25 Thomas 1971, 477-493; Midelfort 1992, 136; Franz 1909, II. 514-585; Pécs 2001, 140¬
143, 187.
203
77