Oldal 70 [70]
Végezetül a ferencesek által folytatott benedikciós tevékenység szinte kimerít¬
hetetlen tárházának egy kevéssé ismert megjelenési formájára utalunk. A , félhi¬
vatalos” äldäs-/ätokszövegek elökerüleset nem csupán a nyomtatott gyűjtemé¬
nyekből, kézikönyvekből, vagy a szertartáskönyvek kéziratos bejegyzéseiből, ki¬
egészítéseiből várhatjuk. Gyakorlatilag bárhonnan előkerülhetnek, miként azt
néhány fenti példánk alátámasztja. Kevesen számítanának azonban arra, hogy a
benedikciós gyakorlat nyomai akár egy 18. századi anyakönyvben is felbukkan¬
hatnak. Persze a sükösdi plébánia történetét feldolgozó Udvardy József sem
benedikciókat keresett a helyi keresztelési és házasságkötési matrikulában. Az
említett kötetek több olyan rövid, latin nyelvű imádságot tartalmaznak, amelyek
a fentebb emlegetett szövegeknél némiképp szorosabb kapcsolatot mutatnak a pa¬
raszti räolvasäsokkal. A 14 ferences ihletesü formulát Rády Imre sükösdi plébá¬
nos jegyezte be az anyakönyvekbe. A szövegek egy része valamilyen testi bajjal,
betegséggel (láz, orrvérzés, fogfájás, fejfájás) kapcsolatos, másik része különféle
rontások ellen irányul. Az imádságok egyházi vagy laikus használatának, paraszti
ráolvasásokkal való kapcsolatának problematikájára alább még visszatérünk."
6. A jezsuiták benedikciós tevékenységének forrásai
A ferences rendiek mellett röviden meg kell emlékeznünk a jezsuiták által gyako¬
rolt benedikciós tevékenység főbb irányairól és néhány — e szempontból eleddig
kiaknázatlan — forráscsoportról.
Annak ellenére, hogy a két szóban forgó szerzetesrend egymástól eltérő vallá¬
sos mentalitást képviselt, témánk szempontjából mégis párhuzamba állíthatók. A
17. század elejétől kibontakozó hódoltsági és erdélyi jezsuita missziók tagjai elein¬
te gyanakodva és rosszallóan tekintettek a , műveletlen" ferencesek életközeli,
spirituális pasztorációjára." A két rend egymással rivalizáló tagjai közötti gyako¬
ri összezördülések, ellenségeskedések kialakulásához — amelyek leírásai a korabeli
missziós dokumentumokat színesítik —ez a körülményis hozzájárult. A Tridentinum
szilárd dogmatikai alapjai szerint tevékenykedő jezsuiták missziós élményeik ha¬
tására hamar belátták, hogy a látványos eredmények elérése érdekében alkalmaz¬
155 Udvardy József műve a sükösdi plébánia történetéről kéziratban maradt. A 14 formula
szövegét azonban Radó Polikárp is lemásolta, akinek ún. , néprajzi kartotékjait" tanít¬
ványa, Mester Imre használhatta értekezéséhez. Így a formulák nagy részének közlését
és a bejegyzések keletkezéstörténetét lásd: Mester 1954, 8, 142—179. Vélhetően Udvardy
kézirata alapján közölte újabban az imádságokat: Sávai 1997, 215—218.
A kora újkori katolikus missziók — utóbbi években ugrásszerűen megszaporodott — iro¬
dalmából mindössze a hódoltsági missziók történetének nagyszabású összefoglalására
utalunk: Molnár 2002.
189
69