Oldal 62 [62]
OCR
32v). Végül, de nem utolsó sorban ezekhez csatlakoznak, ám el is különíthetők a kimondottan betegségek elleni szertartások (28., 30., 31., 32., 33-, 34.), amelyek forrásunk igazi különlegességét jelentik. Ahogy azt a szertartáskönyv összeállítója a kézirat legvégén (f. 57v) — vélhetően az egész gyűjteményre vonatkozóan — megfogalmazta: ezeket az ordókat a betegeskedők és a megrontottak javára (,in gratiam langventium et maleficiatorum”) irta össze. 5. A ferencesek benedikciös tärhäza A ferencesek kiemelt szerepe a benedikciós gyakorlat kora újkori továbbéltetésében természetes módon következett a franciskánusok életközeli, a Tridentinum szellemétől kevésbé megérintett vallásos mentalitásából." Sok szempontból középkori jellegű szellemiségük alkalmassá tette őket többek között a benedikciós gyakorlat 18. századra történő átörökítésére és nagyjából a jozefinizmus kiteljesedéséig való továbbéltetésére. Az alábbiakban olyan ferences kötődésű hazai források rövid, jelzésszerű ismertetésére vállalkozunk, amelyek magukban hordozzák az általunk vizsgált gyakorlat szöveges formáit. Méltán tartják a hazai néprajztudományban kiemelt jelentőségűnek Katona Lajos viszonylag hosszú szövegközlő tanulmányát, amelyben egy 17. századi eredetűnek vélt exorcizmusleírás 1764-ben készült másolatát adta közre." A 20 oldalas latin nyelvű formulagyűjtemény elsősorban nem tartalmi szempontból, hanem mint tudományos közlés tekinthető unikálisnak. A gyöngyösi ferences könyvtárban búvárkodó Katona - kiváló intuícióval — felismerte a kézirat folklorisztikai és művelődéstörténeti jelentőségét. A hosszúnak számító latin szöveg — amelyhez hasonló közlésére sem előtte, sem utána nem volt példa a néprajztudomány vezető folyóiratában — publikálását a következőképpen indokolta meg bevezetőjében: , Látjuk mennyi népies babonával és ősrégi hiedelemmel érintkezik e kis füzet tartalma, mely a midőn részben ilyeneken alapul, másfelől hasonlóknak ápolására is szolgált. Minthogy pedig hazai másolatának egy máig fönnmaradt példánya azt látszik bizonyítani, hogy nálunk is gyakorolták vele a benne leírt ördögűzőeljárást, a mi népünk hitével való összefüggése miatt is megérdemli, hogy mielőtt még teljesen elpusztulna az emléke, e folyóiratban az utókor számára jobban megőrizzük, mint az ezen, esetleg ma már egyetlen kézirati példány vajmi bizonytalan sorsa mellett lehetséges volna." A Katona Lajos bölcs erőlelátásának köszönhetően ránk maradt exorcizmusgyüjtemeny olyan äldäs-/ätokimädsägokat tartal15 Vö. Bálint 1944, 123-124. 5 Katona 1902. 17 Katona 1902, 62. 61
