Oldal 62 [62]
32v). Végül, de nem utolsó sorban ezekhez csatlakoznak, ám el is különíthetők a
kimondottan betegségek elleni szertartások (28., 30., 31., 32., 33-, 34.), amelyek
forrásunk igazi különlegességét jelentik. Ahogy azt a szertartáskönyv összeállító¬
ja a kézirat legvégén (f. 57v) — vélhetően az egész gyűjteményre vonatkozóan —
megfogalmazta: ezeket az ordókat a betegeskedők és a megrontottak javára (,in
gratiam langventium et maleficiatorum”) irta össze.
5. A ferencesek benedikciös tärhäza
A ferencesek kiemelt szerepe a benedikciós gyakorlat kora újkori továbbéltetésé¬
ben természetes módon következett a franciskánusok életközeli, a Tridentinum
szellemétől kevésbé megérintett vallásos mentalitásából." Sok szempontból kö¬
zépkori jellegű szellemiségük alkalmassá tette őket többek között a benedikciós
gyakorlat 18. századra történő átörökítésére és nagyjából a jozefinizmus kiteljese¬
déséig való továbbéltetésére. Az alábbiakban olyan ferences kötődésű hazai for¬
rások rövid, jelzésszerű ismertetésére vállalkozunk, amelyek magukban hordoz¬
zák az általunk vizsgált gyakorlat szöveges formáit.
Méltán tartják a hazai néprajztudományban kiemelt jelentőségűnek Katona
Lajos viszonylag hosszú szövegközlő tanulmányát, amelyben egy 17. századi erede¬
tűnek vélt exorcizmusleírás 1764-ben készült másolatát adta közre." A 20 olda¬
las latin nyelvű formulagyűjtemény elsősorban nem tartalmi szempontból, hanem
mint tudományos közlés tekinthető unikálisnak. A gyöngyösi ferences könyvtár¬
ban búvárkodó Katona - kiváló intuícióval — felismerte a kézirat folklorisztikai és
művelődéstörténeti jelentőségét. A hosszúnak számító latin szöveg — amelyhez
hasonló közlésére sem előtte, sem utána nem volt példa a néprajztudomány veze¬
tő folyóiratában — publikálását a következőképpen indokolta meg bevezetőjében:
, Látjuk mennyi népies babonával és ősrégi hiedelemmel érintkezik e kis füzet
tartalma, mely a midőn részben ilyeneken alapul, másfelől hasonlóknak ápolásá¬
ra is szolgált. Minthogy pedig hazai másolatának egy máig fönnmaradt példánya
azt látszik bizonyítani, hogy nálunk is gyakorolták vele a benne leírt ördögűző¬
eljárást, a mi népünk hitével való összefüggése miatt is megérdemli, hogy mielőtt
még teljesen elpusztulna az emléke, e folyóiratban az utókor számára jobban meg¬
őrizzük, mint az ezen, esetleg ma már egyetlen kézirati példány vajmi bizonytalan
sorsa mellett lehetséges volna." A Katona Lajos bölcs erőlelátásának köszönhe¬
tően ránk maradt exorcizmusgyüjtemeny olyan äldäs-/ätokimädsägokat tartal¬
15 Vö. Bálint 1944, 123-124.
5 Katona 1902.
17 Katona 1902, 62.
61