A hazai egyházmegyék túlnyomó többségében -— az esztergomi érsekség és a győri
püspökség"? kivételével — a 18. században jelentek meg először nyomtatott rituá¬
lék." A szerkönyvek tartalmi tekintetben nagyfokú rokonságot mutattak egy¬
mással. Ez elsősorban a Rituale Strigoniense zsinati határozatokkal is megerősített
tekintélyének köszönhető." Voltak azonban olyan egyházmegyék, amelyek fő¬
pásztorai előszeretettel hangsúlyozták az esztergomi érsekségtől való függetlensé¬
güket. Jó példa erre a kalocsai érsekek és közülük Patachich Gábor gyakorlata,
aki 1738-ban, kiadván az első újkori kalocsai rituálét, a mű előszavában jelezte,
hogy elsősorban a Rituale Romanumot tekintette mintának." A függetlenségü¬
ket féltő egyházi vezetők azonban éppen a közös minta révén nem tudták kike¬
rülni, hogy az esztergomitól lényegesen eltérő szertartáskönyvet alkossanak. Ap¬
róbb különbségek azonban vannak." E helyi jellegzetességek vizsgálata különö¬
sen fontos lehet a szokások és hiedelmek regionális elterjedését szem előtt tartó
néprajzkutatás számára.
Az egyházmegyei rituálékban rögzített benedikciók a hivatalos gyakorlatról nyúj¬
tanak felszínes képet, ám emellett az általunk vizsgált korszakban létezett egy
„felhivatalosnak” nevezhetö egyhäzi äldäs-/ätokgyakorlat is.” Az elnevezes ma¬
gyaräzatäul meg kell jegyeznünk, hogy sem a tridenti hatärozatokban, sem a
Rituale Romanumban nincs tiltäs a hivatalos szerkönyvben nem szereplö äldäsok
használatára vonatkozóan. , Félhivatalos" gyakorlaton tehát általában nem til
tott, hanem egyfajta megtűrt, elnézett benedikciós tevékenységet értünk. Ide so¬
5 JAUR 1636.
56 Ezek egyenkénti hivatkozásától most eltekintünk. Néhány fontos szertartáskönyv
pontos könyvészeti leírását lásd a bibliográfiában, továbbá: Bárth 1999, 394—396;
Petrik 1888—1989, III. 229—230.
47 A zsinati határozatokra: Péterffy 1742, II. 246.
45 COL 1738. V6. Petrik 1888-1989, V. 430. Az első újkori kalocsai szerkönyv kiadásáról
és jelentőségéről: Bárth 2002, 14—15.
Példaként említhetjük a kalocsai szertartáskönyv benedikciókészletét és exorcizmus
fejezetét. Utóbbi ROM 1614. és STR 1625. évi egymással megegyező szövege mellett
több kisebb rítust is tartalmaz. Így a démoni hatalmak által háborgatott ház
benedikcióját, a gonosz lelkek távoltartására alkalmas kártyák megáldását, a tűz elleni
exorcizmus szövegét, valamint az árvíz és tűzvész megállítására irányuló szertartás le¬
írását egyaránt magába foglalja. COL 1738, 351—379.
59 A , félhivatalos" gyakorlat fogalmához: Pécs 1984, 123-124.