Page 46 [46]
Szkhárosi versének hangvétele kiválóan tükrözi a szakramentális kritika hazai
protestáns megnyilvánulásait. Nyilván nem véletlen, hogy a 308 soros költemény
ilyen hosszan foglalkozik a szentelmények témakörével. Szkhárosi ráadásul más
műveiben is vissza-visszatért erre a kérdéskörre. A Pál érsek levelére való felelet
(1548) című költemény például, amely Várdai Pál esztergomi érsek zsinati rendel¬
kezéseit kárhoztatja, a következőket tartalmazza: , Gyertyát, berkét és gabonát
szentelni mondottál, / Vizet, hammat, báránkákot szentelnie hagytál, / Az hasz¬
náról igen bánjuk hogy semmit nem írtál."
A katolikus szentelmények valamennyi protestáns felekezet kritikájának ke¬
reszttüzébe kerültek. A köznépi vallásosságban azonban nem sikerült ezeket
egyik pillanatról a másikra visszaszorítani. A népi igények szívós lokális tovább¬
élésére mutatnak azok a határozatok, amelyek az észak-magyarországi evangéli¬
kus lelkészek 16. század végi, 17. század eleji tanácskozásain születtek." Az 1591
ből származó csetneki artikulusokban tiltják a karácsonyi szalma bevitelét a há¬
zakba, emellett nem kívánatos az István-napi zab- és sószentelés, a János-napi
borszentelés, az aprószentek napi vesszőáldás, a nagyböjti hamuszentelés, a nagy¬
szombati tűz- és vízszentelés, valamint a húsvét vasárnapján szokásos élelmisze¬
rek (sonka, hurka/kolbász, tojás, gyümölcs, túrós béles!) vagy bármilyen egyéb
dolog megáldása." A hasonló korú murányi határozatok ugyanezen szöveghez
még egy mondatot hozzáillesztettek, amelyben a gyertya és viasz (február 2-án),
valamint a kréta, a só és a növények Nagyboldogasszony-napi megäldäsät is tilal¬
mazták." Az 1596-ban keltezett kishonti—murányi artikulusok értékítélete alap¬
ján e szentelmények (pl. a víz, viasz, gyertyák és sonkák) gonoszak és pogányok,
amelyekhez ráolvasások, varázslások és határtalan rossz dolgok társulnak. Meg¬
- RMKT 1880, 219.
'? E tanácskozások néhány jegyzőkönyvét elsökent Mikulik Jözsef (Mikulik 1917) kivo¬
natolta magyarul. Adatait a történeti szokáskutatás részéről Manga János és Dömötör
Tekla hasznosította (vö. Dömötör 1964, lásd itt a Manga különféle tanulmányai nyo¬
mán felvett adatokat). Legújabban az iskolatörténész Mészáros István közölt , népszo¬
kásokra vonatkozó" adatokat az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött
jegyzőkönyvekből (Mészáros 1995). A valóban értékes forrásanyagnak a tényleges gya¬
korlathoz való viszonya tekintetében elvégzendő, komparatív vizsgálata még várat ma¬
gára.
„...|tem consecrationes aboleantur, quae hisce infra notatis festiviatibus fieri
consuerunt, et sub specie recti introductae sunt, veluti in Natalitiorum die importatio
straminum in aedes, in die Stephani Protomartyris consecratio avenae et salis, in die
Johannis consecratio vini, in die Innocentium virgarum, in Quadragesima cinerum,
in vigilia Paschae aquarum et ignium, in die Resurrectionis Domini pernarum,
123
farciminum, ovorum, frugum, tyrolaganorum et quarumcunque rerum, quocunque
tempore anni.” — Mészáros 1995, 36.
,.. in die Purificationis Mariae candelarum, cerearum, cretae, salis, Assumptionis
Mariae herbarum...” — Meszäros 1995, 36.
124
45