Oldal 46 [46]
OCR
Szkhárosi versének hangvétele kiválóan tükrözi a szakramentális kritika hazai protestáns megnyilvánulásait. Nyilván nem véletlen, hogy a 308 soros költemény ilyen hosszan foglalkozik a szentelmények témakörével. Szkhárosi ráadásul más műveiben is vissza-visszatért erre a kérdéskörre. A Pál érsek levelére való felelet (1548) című költemény például, amely Várdai Pál esztergomi érsek zsinati rendelkezéseit kárhoztatja, a következőket tartalmazza: , Gyertyát, berkét és gabonát szentelni mondottál, / Vizet, hammat, báránkákot szentelnie hagytál, / Az hasznáról igen bánjuk hogy semmit nem írtál." A katolikus szentelmények valamennyi protestáns felekezet kritikájának kereszttüzébe kerültek. A köznépi vallásosságban azonban nem sikerült ezeket egyik pillanatról a másikra visszaszorítani. A népi igények szívós lokális továbbélésére mutatnak azok a határozatok, amelyek az észak-magyarországi evangélikus lelkészek 16. század végi, 17. század eleji tanácskozásain születtek." Az 1591 ből származó csetneki artikulusokban tiltják a karácsonyi szalma bevitelét a házakba, emellett nem kívánatos az István-napi zab- és sószentelés, a János-napi borszentelés, az aprószentek napi vesszőáldás, a nagyböjti hamuszentelés, a nagyszombati tűz- és vízszentelés, valamint a húsvét vasárnapján szokásos élelmiszerek (sonka, hurka/kolbász, tojás, gyümölcs, túrós béles!) vagy bármilyen egyéb dolog megáldása." A hasonló korú murányi határozatok ugyanezen szöveghez még egy mondatot hozzáillesztettek, amelyben a gyertya és viasz (február 2-án), valamint a kréta, a só és a növények Nagyboldogasszony-napi megäldäsät is tilalmazták." Az 1596-ban keltezett kishonti—murányi artikulusok értékítélete alapján e szentelmények (pl. a víz, viasz, gyertyák és sonkák) gonoszak és pogányok, amelyekhez ráolvasások, varázslások és határtalan rossz dolgok társulnak. Meg- RMKT 1880, 219. '? E tanácskozások néhány jegyzőkönyvét elsökent Mikulik Jözsef (Mikulik 1917) kivonatolta magyarul. Adatait a történeti szokáskutatás részéről Manga János és Dömötör Tekla hasznosította (vö. Dömötör 1964, lásd itt a Manga különféle tanulmányai nyomán felvett adatokat). Legújabban az iskolatörténész Mészáros István közölt , népszokásokra vonatkozó" adatokat az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában őrzött jegyzőkönyvekből (Mészáros 1995). A valóban értékes forrásanyagnak a tényleges gyakorlathoz való viszonya tekintetében elvégzendő, komparatív vizsgálata még várat magára. „...|tem consecrationes aboleantur, quae hisce infra notatis festiviatibus fieri consuerunt, et sub specie recti introductae sunt, veluti in Natalitiorum die importatio straminum in aedes, in die Stephani Protomartyris consecratio avenae et salis, in die Johannis consecratio vini, in die Innocentium virgarum, in Quadragesima cinerum, in vigilia Paschae aquarum et ignium, in die Resurrectionis Domini pernarum, 123 farciminum, ovorum, frugum, tyrolaganorum et quarumcunque rerum, quocunque tempore anni.” — Mészáros 1995, 36. ,.. in die Purificationis Mariae candelarum, cerearum, cretae, salis, Assumptionis Mariae herbarum...” — Meszäros 1995, 36. 124 45
