Page 38 [38]
képpen exorcizmusokat tartalmaztak, amelyek nem csupán a Rituale Romanum
előírásainak mondtak ellent, hanem némely középkori szövegek babonáit és dő¬
reségeit ismételték el, sőt csaknem felül is múlták azokat". Franz szerint a széles
körben elterjedt gyűjtemények — azáltal, hogy egészen a felvilágosodás szellemé¬
nek beáramlásáig a papság használatában maradtak — jelentősen hozzájárultak a
nép babonás hajlamának felerősítéséhez."
Melyekvoltakalegnépszerűbb, magán" vagy, félhivatalos"benedikcióskönyvek
a kora újkori Európában?
Mielőtt sorra vennénk az általunk e munkához használt gyűjteményeket,
előre kell bocsátanunk, hogy szemlénk csupán a Közép-Európában elterjedt kor¬
puszokat, és azokat sem teljességre törekvő módon tekinti át. Európa egyes kato¬
likus tájain más és más kollekciók tettek szert népszerűségre, értek meg újabb és
újabb kiadásokat. Természetesen ezek között jelentős tartalmi átfedések vannak,
ám az összeállítók igyekeztek a máshonnan átvett rítusszövegeket a helyi jellegze¬
tességekhez igazítani. Ezt leggyakrabban az adott helyen népszerű szentek és pat
rónusok nevének behelyettesítésével vagy a behelyettesítést lehetővé tevő formá¬
val (N. N.) valósították meg. Mivel a kora újkori benedikcióskönyvek leltárszerű
számbavétele még várat magára, jelen áttekintésünk kényszerűen magán viseli az
esetlegesség jegyeit.
Szemlénket Bernardus Sannig Franciaországtól Itálián és Németországon át
Magyarországig több országban népszerű gyűjteményével kezdjük, amelynek szá¬
mos 17-—I8. századi kiadása közül munkánkhoz az 1685-ben Prágában megjelent
első kiadást használtuk." A csehországi ferences Sannig legelőször Rituale Fran¬
ciscanum címmel megjelent hatalmas korpusza — címének megfelelően — valódi
rituálét takar, amelynek , ferences" jelzője nem csupán a tartalom régiókon és
egyházmegyéken felül álló, azoktól független jellegét, hanem — főként a benedik¬
ciós és exorcista szertartások vonatkozásában — alternatív, , népközeli" arculatát
is predesztinálta. Sannig a felső-sziléziai Neisse városában született 1638-ban.
Élete nagyobb részét ferences szerzetesként Prágában töltötte, többször volt rend¬
jének csehországi provinciálisa. Halálának dátuma bizonytalan, egyes források
1704-re teszik. Benedikciöskönyve 1716. évi kiadásának címlapján már a halálára
utalé ,olim a B. S. kitétel szerepel. Teológiai, kánonjogi művei ez idáig feldolgo¬
Franz 1909, II. 648—649.
" FRA 1685. A gyűjtemény azonos című prágai kiadásai (1706, 1716, 1733) mellett
Rituale ecclesiasticum... címmel ugyanez megjelent Kölnben (1693, 1698, 1711, 1733,
1756, 1776), Collectio sive apparatus absolutionum, benedictionum... cimmel Velencé¬
ben (1732, 1734, 1736, 1743, 1750, 1756, 1761, 1766, 1773), Rémäban (1753), Bassanéban
(1773, 1779, 1789, 1797, 1815), valamint Collectio Absolutionum... cimmel Anconäban
(1856). A példányok azonosításához: Molin-Aussedat-Minvielle 1984, 556-561; Probst
1993, 122-130.
37