Page 14 [14]
OCR
foglakozik hosszabban. Az egyházi áldás és átok a megtérítés utáni évszázadokban a ,pogányság maradványait" képviselő varázslók elleni harc egyik jelentős fegyvereként értelmeződött. Utóbbiak működésére annál kevésbé volt szükség a hívek közössége és az egyéni boldogulás érdekében, minél jobban funkcionált az emberek igényeinek lehető legszélesebb körű kielégítésére hivatott papi benedikciós gyakorlat. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az egyházi áldás és átok teljességgel háttérbe szorította volna ugyanezen imádságok, varázsszövegek laikus, , népi" változatait. A ráolvasások történeti kutatása számára európai viszonylat ban meglehetősen nagyszámú olyan szöveg" áll rendelkezésre, amely formailag és tartalmilag emlékeztet ugyan az egyházi mintára (vagy fordítva: az egyházi szövegek emlékeztetnek időnként ezekre), ám — gyakran éppen népnyelvi megfogalmazásuk vagy tisztán mágikus szerkezetük miatt — utólagos tudományos konstrukciók mentén elválaszthatók a klerikális benedikcióktól és exorcizmusoktól." Bob Scribner megközelítésében" az egyházi áldás-/átokgyakorlat a , szentség ökonómiája" fogalmába tartozik, amely a késő középkori , populáris vallásosság" számára a mindennapi élet egyik legfontosabb rendező elvét jelentette. A , szent ség ökonómiája" eszerint magába foglalja a , szent" e világi (tehát profán világbeli) manifesztálódásainak jelenségeit, amelyek a vallásos emberek számára lehetővé tették, hogy kapcsolatot létesítsenek a szentséggel, és belőlük kozmikus rendet alakítsanak ki. Ez a kozmikus rend behálózza az emberi relációk kiterjedt rendszerét: az emberi kapcsolatokat a szentséggel, a többi emberrel és a természeti világgal. Ez a koncepció nem a világ szent és profán tartományainak radikális kettéválasztásán alapul, hanem azt tételezi fel, hogy a szent megtapasztalása mindig a profánból, valamely történeti eseményként, egy bizonyos történeti szituációban történik meg. Másrészt fontos tényező, hogy a szentség mindig különleges és rendkívül hatékony erőként mutatkozik meg, olyan erőként, amellyel befolyásolni lehet a profán világ történéseit. Ugyanakkor — összefüggésben a szentségi erők manifesztációinak történeti jellegével — ezek múlékonyságot és nagyfokú változatosságot mutatnak. Újabb vallási rendszerek meggyökerezésekor a régi manifesztációk gyakran akadályokká (például bálványokká) válhatnak, és ezért látványosan elvetik őket (mint például a protestantizmus szembefordulása az ábrázolásokkal). Scribner elméleti rendszerezésében a , szentség ökonómiája" a reformáció előt ti Európában szoros összefüggésben állt a szociális reprodukcióval a háztartásban és a közösségben, illetve a biológiai reprodukcióval az állati és növényi élet terén. 5 Lásd például: Mansikka 1909; Ohrt 1929; Spamer 1958; az újabb feldolgozások közül: Schulz 2003. 4 Kieckhefer 1989, 69-75; Scribner 1987, 1-16. 5 A kérdéskör kompakt és korántsem csak Németországra érvényes összefoglalását a szerző „Cosmic order and Daily Life: Sacred and Secular in Pre-Industrial German Society" című tanulmánya adja: Scribner 1987, 1—16. 13
