Klinikai pszichológiai problémák krónikus testi betegségekben A témában kurrens tanulmányok, metaanalízisek azt mutatják, hogy a kérdéskör komplex, s a krónikus betegség típusának függvényében más-más mértékű az összefüggés a betegségek és a depresszió között (Moussavi és mtsai., 2007; Chang-Quan, Birong, Zhen-Chan, Ji-Rong, és Qing-Xiu, 2010), A WHO által több országra és krónikus betegségre kiterjesztett elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy a krónikus betegségekben megnyilvánuló komorbid depresszió az egyik legfőbb bejóslója az adott betegségben a rossz egészségi státusznak, állapotnak (Moussavi és mtsai., 2007; Unsar és Sut, 2010). A negatív hangulat — sok más lehetséges mechanizmuson túl — csökkenti az adherenciát, így kedvezőtlenül hathat a betegség menedzselésére (Bane, Hughes és McElnay, 2004). Egede (2007) szintén nagy mintán és különböző krónikus betegségek elemzésével írta le, hogy a komorbid depresszív hangulat nemcsak az érintettek szempontjából fontos kihívás — pl, a funkcionálás csökkenése miatt —, hanem az egészségügynek is komoly többletkiadást jelent, mivel megemeli az orvoslátogatások és a sürgősségi ellátás igénybevételének a gyakoriságát, valamint a betegség miatt ágyban töltött időt. Konkrétabban: diabéteszben példäul a depresszié összefüggésben áll a betegség súlyosságával, a cukorkontrollal, akomplikációk számával és súlyosságával (DeGroot, Anderson, Freedland, Clous és Lustman, 2001; Musselman és mtsai., 2003); de egyéb betegségekben is megerősítik, hogy a komorbid depresszió egyaránt befolyásolhatja az adott kórkép orvosi paramétereit (betegségsúlyosság mutatókat, prognózist, mortalitást stb.) és a szubjektív egészségmutatókat (betegségspecifikus életminőség, tünetek szubjektív megélése stb.) (Spiegel és Giese-David, 2003 - daganatos betegsegekben; Leserman, 2003 — HIV-fertöz6sben; Jones, Pohar és Patten, 2009 — Parkinson-körban; Aydin és Ulusahin, 2001 — krönikus tüdöbetegsegben). 2.2. Depresszió, mint a betegségteher következménye, vagy a megküzdés kudarca Talán a legismertebb, s a mindennapi életben is , tapasztalható" elképzelés, hogy a krónikus szomatikus betegségek, mint erőteljes stresszorok, kimerítik a személyek alkalmazkodási képességeit, s ez vezethet depresszív hangulathoz. Talán ez az elképzelés a legrégibb keletű — és talán az egyik legnehezebben vizsgálható is -, de számos modernebb tanulmány támogatja ezt a lehetőséget. Ebben az értelemben, a krónikus betegségben megnyilvánuló hangulati probléma a , betegségre adott reakcióként" definiálható. Így érthető, hogy ebben a reakcióban tetten érhető az érintett beteg premorbid alkalmazkodása, személyisége, megküzdési kapacitása, s természetesen szociális erőforrásai. * 673 ¢