Oldal 397 [397]
396 e Az udvar vonzásában
Következtetések és tanulságok
Az egyházi matrikulák alapján alapvető információkat kaphattunk egy-egy
főúri família generációkon átívelő bécsi jelenlétéről és kapcsolati hálózatá¬
ról. Fontos hangsúlyozni, hogy az 1711-1765 közötti időszakot elemezve nem
teljes adatsorokat, hanem mintaévek adatait vizsgáltuk, ezért a korszakra
vonatkozóan csupán következtetéseket és bizonyos tanulságokat tudtunk,
illetve tudunk megfogalmazni. A keresztelési, házasságkötési és halálozási
adatok alapján is jól látszik, hogy a Habsburg-szolgálatban felemelkedett,
kiváltképp nyugat-magyarországi birtokokkal és bécsi ingatlanokkal ren¬
delkező főnemesi elit képviseltette magát legaktívabban a császárvárosban.
A legtöbb alkalommal a Batthyány, Esterházy és Pálffy famíliák tagjaival
találkozhattunk, közülük is a Pálffyak emelkedtek ki a leginkább. Az ada¬
tok viszont azt tükrözik, hogy nem csupán ez a domináns csoport volt jelen
vagy akár tartózkodott életmódszerűen a császárvárosban, hanem más főúri
családok tagjai is, köztük újonnan rangemelteket, illetve horvátokat és er¬
délyieket is azonosíthatunk. A kelet-magyarországi mágnás famíliák hiánya
a legszembetűnőbb, akik részben a földrajzi távolság, részben a családi ha¬
gyományaik és bizonyos famíliák esetében protestáns felekezetük miatt jóval
lazább bécsi kötődésekkel rendelkeztek. Foglalkozásbeli megoszlás alapján a
Habsburg-udvartartás és a bécsi kormányszervek tisztségviselőit azonosít¬
hatjuk a leggyakrabban, ők már számos esetben formális bécsi hivatalviselé¬
sük előtt is a császárvárosban tartózkodtak, mellettük pedig a katonák egyre
erősödő városi jelenléte is jól érzékelhető. Egyik felsorolt csoport sem kizá¬
rólagos módon képviseltette magát Bécsben, további, akár nehezen azonosít¬
ható személyekkel (Lippay, Pejacsevich) is találkozhattunk, ami a Habsburg¬
rezidenciaváros szívóerejét tükrözi.
A Habsburg-magyar kapcsolat konszolidációja és Bécs jelentőségének
a változása jól érzékelhető az egyházi anyakönyvek adatai alapján is. A város
vonzerejének az erősödése leginkább a keresztelések és házasságkötések szá¬
mának a növekedésén érhető tetten. A kutatás jelen állása és feltételezéseink
szerint 1711 előtt viszonylag kevés főnemes született a császárvárosban, de ez
a kör egyre jobban kezdett a 18. század folyamán kiszélesedni. A bécsi szüle¬
tés elsősorban a szülők császárvárosi jelenlétét tükrözi, de a bécsi származás
és nevelkedés az adott gyermek udvari integrációját és karrierépítését is nagy
mértékben segíteni tudta. A házasságkötések és keresztelések a tanúk és ke¬
resztszülők, illetve az esküvők esetében a szertartást vezető prelátus kiválasz¬
tása révén a magyar főnemesek bécsi kapcsolatrendszeréről is sokat elárul¬
nak. A Bécsben aktívan jelenlévő magyar főnemesi elit sok szálon kötődött
a cseh-osztrák arisztokrata famíliákhoz, de a legszorosabb kapcsolatot a vele
hasonló szinten lévő magyar családokkal alakította ki. A magyar főneme¬