OCR
380 s Az udvar vonzásában tósan Bécsben tartózkodott volna, és látni fogjuk, hogy sok esetben akkor is sor került császárvárosi esküvőre, ha csupán a menyasszony vagy a vőlegény élt korábban Bécsben, a jegyespárok egy része pedig az esküvőt követően sem telepedett meg a városban. Mindemellett a bécsi házasságkötések - függetlenül a tartós császárvárosi tartózkodástól - sokat elárulnak az ifjú párnak, illetve családjuknak a Habsburg-rezidenciavároshoz fűződő kapcsolatairól. A vizsgált hat mintaévpárban összesen tizenhét főúri házasságkötést sikerült azonosítani (függelék 7. tétel), amelyek közül ötöt VI. Károly regnálása alatt rendeztek meg, tizenkettőt (70,690) pedig Mária Terézia és I. Ferenc uralkodása idején. A látványos változás mögött (3. diagram), hasonlóan a kereszteléseknél megfigyelt trendekhez, nem fokozatos növekedést érzékelhetünk, hanem a számottevő aránykülönbséget a vizsgálat első és utolsó mintaévpárjának a kilengései eredményezik. 1713/1714 folyamán egyetlen olyan főúri esküvőre sem került sor Bécsben, amelyen a házasulandó felek egyike a natio Hungarica tagja lett volna. A Rákóczi-mozgalom utáni regenerációt követően 1723-ban és 1724-ben is már egy-egy menyegzőt tartottak a császárvárosban, majd 1733/1734-re ez a szám eggyel tovább növekedett. Az osztrák örökösödési háború során, 1743/1744-ben a házasságkötések száma kettőre esett vissza, majd 1753/1754-ben újból eggyel nőtt a házasulandók száma. Jelentős változást az 1763/1764. év hozott, amely során előbb négy, majd három főnemesi pár esküvőjére is Bécsben került sor. A tendenciaváltozásokat a hadi és politikai dimenzió folyamatos formálódása mellett a főúri famíliák generációváltásai is befolyásolták. © 3 0 1713/1714 1723/1724 1733/1734 1743/1744 1753/1754 1763/1764 mSt. Stephan MSchotten St. Michael ®Hofburgpfarre ™ Osszesen 3. diagram: Magyar főnemesek bécsi házasságkötései