Oldal 373 [373]
OCR
372 s Az udvar vonzásában ner öt magyar főnemes keresztelöjet sikerült azonositani.”® Minden esetben az apák voltak magyar származásúak, azon keresztelöket nem vettük szamitasba, ahol csak az anya volt a natio Hungarica tagja, ugyanis a született gyermek később az apa nevét és főúri rangját örökölte." A huszonöt gyermekből tíz született a VI. Károly uralkodása alatti évtizedekben, tizenöt pedig Mária Teréza regnálása idején." A két korszak közötti látványos (több mint 66%os) növekedés azonban nem lineáris módon történt, miként az a diagramon (2. diagram) is látható. A vizsgálati kezdő évtized negatív, illetve a záróévtized pozitív kilengését leszámítva az adatok nagyjából kiegyensúlyozott eloszlását figyelhetjük meg a mintaévpárok között. A szatmári béke utáni második évben egyetlen magyar főnemes sem született a császárvárosban, legalábbis a városfalon belüli plébániákon és templomokban keresztelőjére nem került sor. 1714-ben már két magyar arisztokrata utód városi születését sikerült regisztrálni. Ezt követően a VI. Károly regnálása alatti mintaévekben folyamatos növekedést érzékelhetünk: 1723/1724-ben három, 1733/1734ben pedig öt főnemesi keresztelőre került sor Bécsben. A növekvő tendencia mögött elsősorban a Bécsben működő főnemesi hivatalnokréteg erősödését figyelhetjük meg. Mária Terézia uralkodásának első két évtizedében a számarányok stagnálást, illetve regressziót mutatnak, látványos növekedést a hubertusburgi béke utáni, illetve az 1764/1765. évi országgyűlés körüli idő szakban érzékelhetünk. A mintaévek alapján csupán hiányos képpel rendelkezünk a keresztelési arányok változásáról, de a rendelkezésre álló adatok alapján látszik, hogy a több évtizedes konszolidációs időszakban erősödött a magyar főúri famíliák bécsi jelenléte. Az adatok alapján feltételezhető, hogy a növekvő tendenciák 1765 után is valószínűleg folytatódtak. 48 Az adatokat lásd a függelék 6. tételében. 49 Nem rendelkezünk átfogó adatokkal azokról az asszonyokról, akiknek nem magyar volt a férjük, őket ugyanis a házastársuk nevén tartották számon. »° A nemek megoszlása: tizenöt lány és tíz fiú született. A magas gyermekhalandóságot mutatja, hogy közülük tizenketten nem élték meg a felnőttkort (vagy nem tudunk róla): Bornemisza József, Batthyány Mária Johanna, Batthyány Mária Anna, Batthyány Leopoldina, Esterházy Anna, Draskovich Mária, Koháry Mária Jozefa, Kollonich Krisztina, Nádasdy Mária Anna, Pálffy Anna Mária, Pálffy Mária Antónia és Patachich Heléna.
