Page 372 [372]
OCR
Születés, házasság, halál e 371 1723/1724; 1733/1734; 1743/1744; 1753/1754; 1763/1764." A fejezet keretében tehát mintaéves (pontosabban mintaévpáros) vizsgálat eredményeit fogjuk közreadni, egy-egy család vagy személy példáján igyekszünk azonban a teljesebb kontextus felvázolása érdekében a mintaéveken kívülre is kitekintést tenni." A következő alfejezetekben a téma ceremoniális és reprezentációs vonatkozásait csupán érintőlegesen fogjuk tárgyalni, elsődlegesen a különböző főnemesi csoportok városi jelenlétében érzékelhető általános jellegzetességekről, illetve ezen csoport formálódásáról lesz szó. Keresztelő A kora újkor folyamán a magas gyermekhalandóság miatt a keresztelőkre rendszerint a születés napján vagy közvetlenül a születés utáni napokban került sor.§§ Nem volt ez másként Bécsben sem, például 1729. december 6-án délután született meg Josepha Maria von Khevenhüller (1729-1798), a későbbi főudvarmester első gyermeke, Bethlen Gábor kancellár leendő felesége, amiről a nagyapa, Sigismund Friedrich von Khevenhüller is boldogan emlékezett meg naplójában, a bejegyzésből pedig kiderül, hogy ugyanazon nap estéjén a keresztelőre is sor került." A keresztelés szertartásának helyszíne sokat elárul egy adott család Bécshez fűződő kapcsolatairól, ugyanis - ha csak nem volt nyomós okuk rá - újszülöttel vagy várandós feleséggel kevesen vállalkoztak hosszabb utazásra. A bécsi városfalon belüli plébániák és templomok anyakönyveiben, a rendelkezésre álló tizenkét mintaévben (avagy hat évpárban) összesen huszonM4 1765 előtt Bécs városfalain belül hét templomban vezettek anyakönyvet, amelyek a következők voltak: a Hofburg plébániája (Hofburgpfarre), a Német Lovagrend Szent Erzsébet-temploma, a Stephansdom, a Szent Mihály-templom (Michaelerskirche), a Schottenstift-plébánia, valamint az udvari ispotály (Hofspital) és az ún. polgári ispotály (Bürgerspital). Az utóbbi kórház kezdetben a városkapun kívül, a Kártnertor mellett helyezkedett el, de Bécs első oszmánok általi ostromát követően a városfalon belülre költözött. Fuhrmann, 1770. III. 349-350. A felsoroltak közül három, a Stephansdom, a Szent Mihály-templom és a Schottenstift számított a császárváros hagyományos, kôzépkori eredetü és nagy vonzäskôrzettel rendelkez6 plébäniäjänak. Csendes-Opll, 2003. 345-346. 45 A kutatás során a bécsi egyházi matrikulák egészét feldolgoztuk az 1711 és 1765 közötti korszakra vonatkozóan, tehát nemcsak a mintaévekhez tartozó forrásokat. Ezek alapján úgy véljük, hogy a mintaévek nagyjából átfedésben állnak a korszakon belül megfigyelhető tendenciákkal. Teljes adatsorokat, illetve elemzéseket egyfelől a kötet szerkezeti arányainak a fenntartása miatt nem közlünk, másfelől a mintaéveken kívüli évek adatainak a komplex ellenőrzése és adattárszerű feldolgozása még hátravan. Az utóbbi feladat elvégzését későbbi publikációban tervezem pótolni. 46 A kora újkori keresztelők témaköréhez lásd: Gosztonyi, 1911. 3-5. A Habsburg-keresztelési szokásokhoz pedig: Stöckelle, 1982. 47 ONB HS Cod. Ser. N. 14085. fol. 147r. A keresztelési anyakönyv kapcsolódó bejegyzését lásd: PULFzdS Taufbücher Bd. 30. fol. 16v.
