Oldal 370 [370]
OCR
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 369 grandiózus barokk nyári kastélyokhoz (Sommerpalais) mérhető épületekkel nem rendelkezett a magyar elit." A magyar főurak a 18. század első kétharmadában reprezentatív rezidenciáikat a városfalon belül alakították ki, a Bécshez közeli birtokokkal rendelkezők pedig a császárváros tágabb vonzáskörzetében (Pozsonytól sem távoleső helyszíneken) építtették meg nyári kastélyaikat, mint Batthyány Károly Trautmannsdorfban, az Esterházyak Kismartonban, Köpcsényben, majd Eszterházán, vagy a Pálffyak Marcheggen. A későbbi évtizedekben viszont ezen a téren is változásokat lehet érzékelni: például 1814-ben herceg Esterházy Miklós (1765-1833) gárdakapitány megvásárolta Kaunitz államkancellár unokájától, Aloys Wenzel (1774-1848) diplomatától a nagyapja által építtetett, Mariahilf elővárosában található reprezentatív nyári palotát." A magyar nemesség és főnemesség bécsi lakásviszonyainak a vizsgálata további kutatások tárgyát kell, hogy képezze, jelen fejezet a kirajzolódó tendenciák alapján a keretek felvázolásához kívánt hozzájárulni. További kutatást igényel a magyarok külvárosi birtokszerzésének a vizsgálata, illetve az ingatlanok megszerzésének, fenntartásának és használatának a körülményei egyes személyek és családok kontextusában rekonstruálhatók pontosabban. 40 Az Esterházyaknak már Pál nádor idejében volt egy-egy házuk Alsergrund és Neubau elővárosokban, de ezek alapvetően nem palotafunkcióval rendelkező épületek voltak, mégha a várostörténeti irodalom a Neubaugassén található épületet olykor annak is titulálja. Erről tanúskodik az utóbbi ingatlan eladási ára is, ami 1754-ben 4500 forintot tett ki. Faber, 1992. 48-49.; Perger, 1994/a. 6. 241 Perger, 1994/a. 7.
