Lakáslehetőségek a császárvárosban s 367
gatlanszerzése, például Batthyány Tódor, Esterházy Ferenc kancellár vagy
Palffy Janos is vásárolt magának házat." Másfelől pedig kezdetét vette az
új főnemesség városi birtokszerzésének folyamata, legalábbis egy-egy ki¬
emelkedő személy, mint gróf Apponyi Antal (1751-1817) tolnai főispánnak
(egykor galíciai, majd fiumei kormánytanácsosnak)?" vagy ifj. Grassalkovich
Antalnak (1734-1794) már sikerült bécsi házra szert tennie, sőt a hercegi ran¬
gemelkedést elérő Grassalkovich a század végén már palotával is büszkélked¬
hetett.5 A 18. század utolsó évtizedeiben kisebb házakat, illetve házrészeket
a Jelkyek vagy a Jaszviczok is meg tudtak maguknak szerezni, ami a nemesi
származásúak tartós bécsi integrációját tükrözi. Az ingatlanbirtoklás terén
a legnagyobb lemaradást a nyugat-magyarországi famíliáktól eltérő érvénye¬
sülési lehetőségekkel rendelkező kelet-magyarországi és erdélyi főnemesek
mutatták. Ezen családok közül, a kutatás jelen állása szerint, egyetlen famí¬
liáról sincs tudomásunk, amely vizsgált korszakunkban a birtokaitól távoli
császárvárosban ingatlantulajdonnal rendelkezett volna." Mindez fontos
szerepet játszhatott abban, hogy az erdélyi rendek számára az Erdélyi Udvari
Kancellária épülete különösen fontos szimbolikus jelentőséggel bírt."
Térképre vetítve a natio Hungarica szempontjából kiemelt jelentőségű
bécsi intézmények és főúri paloták helyszínét azt látjuk, hogy a városmag
déli és keleti részén helyezkedtek el."" Komolyabb gócpont nagyjából a
Freyung, Kohlmarkt, Löwelbastei közötti háromszögön belül rajzolódik ki,
ahol a Batthyányak, Esterházyak, Pálffyak is rendelkeztek palotákkal, illetve
a Magyar és az Erdélyi Udvari Kancellária épületei is itt voltak találhatóak.
73 Batthyány Tódor és Esterházy Ferenc házvásárlásáról már esett szó. Pálffy János testőr-alkapitány
1771-ben vásárolt istállót és hozzá tartozó házat a mai Schauflergasse mellett, amit halála után fiai
örököltek. Harrer-Lucienfeld, 1956. VII. 246.; De Ponty, 1779. 292.
34 Apponyi a mai Schulersta$éban található Neuberger Hofot vásárolta meg 1790-ben. Harrer-Lucien¬
feld, 1955. IV. 594-595.
5 Grassalkovich 1787-ben 100 000 forintért a Khevenhüllerektől vásárolt magának a Wallerstra$éban
előkelő házat. Harrer-Lucienfeld, 1956. VII. 88-89.
236 A 18. század utolsó harmadában a Károlyiak már rendelkeztek bécsi ingatlantulajdonnal. A wiedeni
és kártnerstrafei házak tervrajzait lásd: MNL OL T 20 Nr. 1-5. , 7-13.
37 1783-ban az erdélyi rendek több fronton is próbáltak a palota eladása ellen (sikertelenül) tiltakozni:
Takáts, 1906. 811.
38 A térképen tizenegy városfalun belüli helyszínt láthatunk, amelyek összeírási számaikkal együtt
a következők: Magyar Udvari Kancellária (Konskriptionsnummer 49.); Erdélyi Udvari Kancellá¬
ria (Konskriptionsnummer 51.), Palffy-palotak (Konskriptionsnummer 52., 1130.), Batthyäny-palo¬
tak (Konskriptionsnummer 55-57., 375.), Esterhazy-palotak (Konskriptionsnummer 164-165., 901.),
Erdödy-palota (Konskriptionsnummer 908.), Collegium Croaticum (Konskriptionsnummer 727.),
Pázmáneum (Konskriptionsnummer 728., 730.). A värosfalon kivül elhelyezkedö tizenkettedik
helyszín a Magyar Nemesi Testőrség palotája és kertje, amelynek a térképen csupán egy részlete
látható. (Az utóbbi épület a 18. században nem rendelkezett összeírási számmal.) A térkép alapját
Joseph Vinzenz Degen (1762-1827) 1809. évi ábrázolása jelenti, a belváros utcahálózata azonban nem
változott a 18. század közepi állapotokhoz képest.