Page 351 [351]
OCR
350 e Az udvar vonzásában vu hangsúlyozni, hogy már a francia mintákat megelőzően a késő reneszánsz itáliai paloták (mint a firenzei Palazzo Medici, a Palazzo Strozzi vagy a római Palazzo Farnese) alapvető előképeket jelentettek az Európa-szerte épülő városi paloták számára." Bécsben és környékén a főnemesi kastélyépítészet történetében az 1683. év, a császárváros második oszmánok általi ostroma jelentett alapvető fordulópontot. A komoly hadi károkat szenvedett város újjáépítése számára új lendületet adtak, illetve új perspektívákat nyitottak a Szent Liga sikeres viszszafoglalóháborúi. Kezdetét vehette Bécs barokk fővárossá válásának a folyamata, amelyben a főnemesi építkezések is alapvető szerepet játszottak." A väros- és müveszettörteneti kutatäs (Wolfgang Pircher adatai alapjan) a 18. század első feléből 56 főúri palotát tart számon Bécsben, amelyek közül 1683 előtt mindössze tíz épült, a többi pedig 1683-1749 között."" A palotaépítések terén újabb fellendülést majd csak a 19. század folyamán lehet érzékelni, ugyanis 1750-1799 között csupán öt új palotát építettek."! Pircher adatait tovább lehet árnyalni és pontosítani, de az arányok az építkezési trendeket nagyjából tükrözik. A 18. század közepi arányokkal kapcsolatban figyelemre méltó, hogy az ötvenhat palotából csupán huszonöt helyezkedett el a városfalon belül, harmincegy pedig azon kívül." A török veszély elmúltával az elővárosok is új funkciót nyertek, amelyben az arisztokrata famíliák reprezentatív palotái is megtalálták a helyüket. Andreas Pecar számításai szerint a főúri paloták nagyjából 4096-a tizennégy főnemesi család kezében összpontosult, amely kör tagjai az udvari elit legfelső szintjét alkották."? Köztük mások mellett az Althann, Dietrichstein, Esterházy, Harrach, Liechtenstein, Schwarzenberg vagy a Windisch-Gratz famíliákat azonosíthatjuk, amely családok tagjai birtokaikból származó bevételeik, illetve udvari-kormányzati pozícióik alapján is kiemelkedtek a Habsburg Monarchia főnemesei közül. A bécsi palotaépítés az elithez és az udvari körökhöz való tartozás egyfajta látványos bizonyítéka, vagy ezen szándék kifejezésre juttatásának az eszköze volt. A paloták mérete, elhelyezkedése, művészi kialakítása pedig ezen körön belül további lehetőségeket rejtett a rivalizálásra, a reprezentatív nyilvánosságban betöltött előkelőbb pozícióért folyó versenyre. 48 Krummholz, 2015. 305. Bár ezen itáliai paloták jellemzően az adott városban főhatalmat gyakorló familiäkhoz (például Firenzében Cosimo Medicihez, Rómában III. Pálhoz) kötődtek. 49 A bécsi főnemesi építkezések könyvtárnyi szakirodalmából válogatásként lásd: Cerman, 2010. 136152.; Csendes-Opll, 2003. 252-254.; Grimschitz, 1944; Haider, 1984; Hassler, 2013; Pecar, 2007; Pircher, 1984; Polleroß, 2000. A värosk&p szäzadfordulös ätformälödäsähoz: Opll-Scheutz, 2018. 5° Pircher, 1984. 70. 51 Pircher, 1984. 70. 52 Pircher, 1984. 70. 13 Peëar szäzhärom épületre terjesztette ki a szämitäsait, amelyek közül negyvenkettő azonosított tizennégy féuri familia tulajdonaban. Peéar, 2007. 188.
