Oldal 350 [350]
Lakáslehetőségek a császárvárosban « 349
épületeit szemléljük." Johann Georg Keyßler sorai nemcsak a saját vélemé¬
nyét tükrözik, hanem az általa leírt kép az előkelő, de szűk térbe beszorított
palotákról a 18. századi utazók Bécsről készített leírásában állandó közös
elemként van jelen. A VI. Károly vagy Mária Terézia regnálása idején a csá¬
szárvárosba látogatókat a Habsburg Monarchia főnemesi elitjének a palotái
legalább annyira lenyűgözték mint a Hofburg különböző szárnyai vagy más
uralkodói rezidenciák. Sőt Hellmut Lorenz művészettörténész kutatásai sze¬
rint az 1685-1715 között a bécsi barokk arculatát elsődlegesen az arisztokrata
megrendelők formálták." Az 1710-es évtized második felében Johann Mi¬
chael von Loén provokatív módon úgy vélekedett, hogy a főnemesség néhány
tagja előkelőbb körülmények között élt, mint maga az uralkodó." Ez a kép
a VI. Károly által megrendelt építkezések hatására fokozatosan formálódott,
de a főnemesség bécsi építkezései valójában a Habsburgok számára nem je¬
lentettek konkurenciát, sokkal inkább a Habsburg-főváros reprezentációját
és centrumpozícióját erősítették.
Ez a folyamat a főnemesség udvari integrációjának tipikus megnyilvánu¬
lási formája volt, amit az uralkodói hatalom megerősödésével párhuzamo¬
san, a kora újkor folyamán Európa-szerte érzékelhetünk a rezidenciaváro¬
sokban és vonzáskörzetükben. A Francia Királyságban az 1680-as évektől
a főúri elit sajátos (a bécsivel ellenkező) módon a versailles-i kastélyban saját
lakosztállyal rendelkezett, ezen kör tagjai azonban a közeli Párizsban is épí¬
tettek vagy vásároltak maguk és családjuk számára saját városi palotát (ún.
hőtelt)."§ Ezen paloták egyszerre segítették a család hatalmának, rangjának,
vagyonának és a megrendelő ízlésének a nyilvános kifejezésre juttatását,
másfelől pedig a família udvari jelenléte és kapcsolatépítése szempontjából
is fontos hídfőállásokat jelentettek. Miként - a sokat vitatott, de a kutatás
számára komoly inspirációt jelentő és ma is számos helytálló nézettel bíró —
Norbert Elias írja: , A rang reprezentációja kérlelhetetlen kényszer. Ha erre
nincs pénz, a rang és vele tulajdonosának társadalmi egzisztenciája igen
csekély realitással rendelkezik. Az a herceg, aki nem úgy lakik, ahogy egy
hercegnek laknia kell, tehát egy herceg társadalmi kötelezettségeit sem ké¬
pes többé megfelelően teljesíteni, többé már nemigen herceg."" De fontos
“8 „Paris hat mehrere schöne Häuser als Wien, sie fallen aber wegen der Avant-Cours und öfters ver¬
sperreten Thore nicht genug in die Augen. Vergleichung der wienerischen und pariser Palläste. Die
in der Stadt Wien gelegenen Palläste haben zwar den Fehler, daß sie meistens in engen Gassen gleich¬
sam verstecket sind, allein an Pracht und Größe übertreffen sie die Pariser gar sehr, sonderlich wenn
man die in den Vorstädten befindlichen herrlichen Gebäude betrachtet.” Keyßler, 1751. 1213.
“44 Lorenz, 1985. 44-49. Lorenz velemenyet Friedrich Polleroß is osztotta egy tanulmänyäban: Polleroß,
2000. 96.
45 Loen, 1750. 5.
45 Duindam, 2003. 166.; Elias, 2005. 56-83.
47 Elias, 2005. 81.