Oldal 346 [346]
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 345
adták el az Erdődyeknek."" Nádasdy Ferenc 18. század közepi házszerzése
egybeesik a família bécsi és udvari pozícióinak egyik csúcspontjával, ekkor
bátyja, Lipót viselte a kancellári méltóságot, illetve egy évvel később, 1754-től
unokahúga, Terézia is udvarhölgyként teljesített szolgálatot. Nádasdy Ferenc
országbírót 1671-ben I. Lipót még Bécsben a Wesselényi-összeesküvésben
vállalt vezető szerepe miatt kivégeztette, az udvar és a család közötti kap¬
csolatok azonban generációról generációra folyamatosan javultak, az uno¬
kák nemzedéke pedig látványosan jó viszonyt ápolt a Habsburg-dinasztiával.
A família bécsi jelenléte és reprezentációja szempontjából a 18-19. század for¬
dulója körüli évek hoztak változást, amikor is Nadasdy Mihaly (1775-1854),
a későbbi kamaraelnök és kancellár birtokába került a Minoritenplatzon ta¬
lalhatö elökelö Starhemberg-palota.'?!
A Draskovichok és a Nádasdyak bécsi házaik révén a 18. század első felé¬
ben, első kétharmadában komoly előnyre tettek szert a magyar főúri csalá¬
dok többségével szemben, gondoljunk csak bele, hogy ebben az időszakban
mások mellett sem a Csákyak, Forgáchok, Illésházyak, Keglevichek, sőt még
a Koháryak sem rendelkeztek bécsi házzal. E mögött számos okot feltételez¬
hetünk, többek között a drága (akár tízezer forintos nagyságrendet is meg¬
haladó) bécsi ingatlanárakat, a megfelelő árú és minőségű ingatlanok szűk
piacát, valamint a főurak számára a közeli Pozsony városa és a körülötte fek¬
vő régió is egyfajta alternatívát kínált. Ebben a korszakban a magyar főpapok
sem vásároltak maguk számára a császárvárosban házat vagy palotát, egye¬
dül Erdődy László Ádám rendelkezett saját családi palotával, illetve a korsza¬
kunk végén Batthyány József kalocsai érsek családja birtokolt szintén palotát.
A 17. század folyamán viszont azonosíthatunk néhány magyar főpapot, akik
rendelkeztek saját bécsi házzal, a legszemléletesebb példát erre a Himmel¬
pfortgasse (későbbi számozás szerinti) 14. szám alatti ház története jelenti."??
A házat 1631-ben Sennyey István (11635) győri püspök és magyar udvari
kancellár vásárolta meg egy udvari haditanacsostdl,’”? ami késébb évtizede¬
ve Nádasdy és Rottal esetében Harrer házvásárlásról ír, további kutatás tárgyát képezheti, hogy valós
adásvételről vagy inkább csak tulajdonátruházásról volt-e szó. Harrer-Lucienfeld, 1956. V. 329.
©: Harrer-Lucienfeld, 1957. VII. 230. A palota azonban nem maradt tül hosszú ideig a család birtoká¬
ban, ugyanis az 1820-as évtized elején már gróf Festetics László (1785-1846) tulajdonában volt. Gut¬
jahr, 1821. 5.
22 A ház a későbbi Erdődy-palotával szemközt helyezkedett el.
13 Harrer információi szerint egy bizonyos Hans Dietrich von und zu Reissenberg haditanacsos, a va¬
rosi őrség parancsnoka és felesége, Elisabeth von Urschenbekh bárónő voltak a ház tulajdonosai. Itt
azonban feltételezhetően olvasati hibáról - Reissenberg helyett Seisenbergröl - lehet szó, aminek
a bárói címével (Freiherr von Schönberg und Seisenberg) az Auerspergek egyik ága rendelkezett. Jó
eséllyel gróf Johann Andreas Herbard von Auersperg (1613/1615-1668) későbbi tábornagyról (1650)
és tengermelléki főkapitányról (1652), illetve feleségéről, Anna Elisabeth von Lambergről lehet szó.
Harrer vagy az általa használt forrás szerzője Senney nevét is félreolvasta, ugyanis ő a kötetben