Page 344 [344]
Lakáslehetőségek a császárvárosban s 343
építése miatt kellő forráskritikával kezelendő. A következő rövid áttekintés
szükségszerűen hiányos lesz, annál is inkább, mivel a külvárosokról csupán
töredékes információkkal rendelkezünk, ennek ellenére bízunk benne, hogy
fog némi relevanciával szolgálni a császárvárosi ingatlannal rendelkező kü¬
lönböző csoportok vizsgálatához.
A következő alfejezetben látni fogjuk, hogy az udvarba legszorosabban in¬
tegrálódott négy família, a Batthyány, az Erdődy, az Esterházy és a Pálffy csa¬
lád rendelkezett császárvárosi palotával, az utánuk következő szintet jelentet¬
ték a Draskovichok és a Nádasdyak, akiknek ugyan palotájuk nem, de bécsi
házuk vagy házrészük volt. A horvátországi eredetű, de magyarországi bir¬
tokokkal is rendelkező Draskovich és főként a Dunántúlon birtokos Nádasdy
família története számos párhuzamos vonást mutat. Mindkét család a Habs¬
burg-dinasztia szolgálatában emelkedett főnemesi rangra: a Draskovichok
1567-ben kaptak bárói, 1635-ben grófi címet, a Nádasdyak pedig 1553-ban
lettek bárók és 1625-ben grófok. A katonai szolgálat a 18. században mindkét
család tagjai számára alapvető karrierpályát jelentett, "" egymással is szoros
(családi) kapcsolatban álltak, valamint a bécsi kapcsolatépítésre és jelenlét¬
re is mindkét família fontos feladatként tekintett, amelynek a császárvárosi
ingatlanszerzés alapvető eszközét jelentette." A Draskovichok az 1660-as
évektől rendelkeztek bécsi házzal, amit a széles műveltségű gróf Draskovich
Miklös (11687), későbbi országbíró és felesége, Nádasdy Krisztina (1646¬
1682) a Neuer Markton vásárolt. A ház három generáción keresztül ma¬
radt a família tulajdonában, ami nagyban segítette vizsgált korszakunkban
is a Draskovichok aktív bécsi jelenlétét, gondoljunk csak Draskovich János
udvari haditanácsosi pályájára vagy hasonló nevű fiának bécsi tanulmánya¬
ira. A következő generációnak azonban már más tervei voltak: Draskovich
József (1714-1765), későbbi táborszernagy 1743-ban eladta a házat báró An¬
ton Franz von Gudenus (1687-1754) mainzi titkos tanácsosnak, a Birodalmi
Kancellária taxátorának.""
Ugyanebben az évben tett szert viszont bécsi lakásra Draskovich József
másodunokatestvére, Draskovich Ádám Ferenc (1673-1749) altábornagy,
helytartétanacsos és Johanna Barbara von Herbeville (+1727) lanya,' Ro¬
zalia, aki grof Franz Joseph von Waldsteint6l (1719-1758) - Otto Christoph
108
Kiemelkedő katonákat mindkét családban már a 16. században is lehet azonosítani, például báró
Draskovich János (71613) vagy báró Nádasdy Ferenc (1555-1604) személyében.
9 Bessenyei, 2005; Kocevar, 2005; Pälffy, 2012.
"o "Nagyjából a mai Neuer Markt 9. szäm alatti häzhelyröl van szö. Harrer-Lucienfeld, 1956. VI. 175.;
Szibler, 2009.
m Harrer-Lucienfeld, 1956. VI. 175.; Wagner-Rieger, 1957. 68.
Johanna Barbara a lotaringiai származású gróf Ludwig von Herbeville (1635-1709) täbornagynak
a lánya, aki a Rákóczi-szabadságharc első felében volt a Magyar Királyság területén harcoló császá¬
ri csapatoknak a főparancsnoka.