Oldal 335 [335]
334 e Az udvar vonzásában
gálatait, hivatalviselési idejét, családja méretét, rászorultságát tette mérlegre,
a rendszer azonban természetesen nem működött teljes kiszámíthatósággal,
a személyes kapcsolatok, politikai szándékok vagy az uralkodói döntés mö¬
gött meghúzódó egyéb befolyásoló tényezők is hatást gyakoroltak a pályázat
kimenetelére. A pályázók körének összehasonlító vizsgálata révén nemcsak
a tisztségviselők lakhatási viszonyairól alkothatunk képet, hanem (főként az
1741 utáni időszakban) arról is, hogy ezen rendszerben kik számítottak egy¬
más riválisainak.
A Bécsben palotával rendelkező főnemesi elit tagjaival (akikről részleteseb¬
ben későbbi alfejezetben lesz szó) jellemzően alig találkozhatunk a Hofguar¬
tier-pályázók között, például vizsgált korszakunkban egyetlen Pálffy csa¬
ládtag kapcsolódó kérvényét sem sikerült azonosítani. Szintén speciális
helyzetben voltak a Habsburg-udvartartások főméltóságviselői, akik közül
többen (rendszeres szolgálataik miatt) nem saját vagy kiutalt városi szállásu¬
kon laktak, hanem a Hofburgban kaptak lakást. Az uralkodócsalád tagjaival
,egy fedél" alatt lakni egyfelől komoly megtiszteltetésnek és befolyásszerzési
lehetőségnek számított, másfelől azonban a rendelkezésre álló szűkebb tér
miatt bizonyos kompromisszumok elfogadását is megkövetelte. A magyar
főtisztviselők közül az uralkodói rezidencián bizonyíthatóan rendelkezett
saját lakosztállyal Esterházy Anna Margit, Vilma Amália özvegy császárné
főudvarmesternője" és Batthyány Károly, József főherceg főudvarmestere.""
A szállásért pedig nem kellett formális pályázatot benyújtaniuk, az erről való
egyeztetés és döntés a legfelső szinteken, a hivatal bevonása nélkül történt.
Mária Magdolna főhercegnő főudvarmesterét, Serényi Károlyt viszont 1732¬
ben az udvari szállásra pályázók között találjuk, aki ugyanis sikerrel pályá¬
zott a Johann Heinrich von Berger (1657-1732) birodalmi udvari tanácsos
halála után üresen maradt, a Wipplingerstra$$én, a Moser-féle házban talál¬
ható lakásra." Az udvartartás főméltóságviselői között egyébként számos
lakhatási gyakorlatot megfigyelhetünk, de az uralkodói főudvarmesterek
(Trautsontöl Ulfeldig) jellemzően saját palotájukban laktak.
A magyar udvari kancellárok számára 1747-től a kancellária épületében
saját lakosztály állt rendelkezésre, ami kiváltképp az 1766-1767. évi felújítást
követően reprezentatív otthont jelentett a kormányszerv vezetői számára."
# A sematizmus kapcsolódó bejegyzéseit lásd többek között: Staats- und Standes-Calender, 1729.
XLI.; Staats- und Standes-Calender, 1735. XLI.
» Battyhänynak instrukcidja szerint nem kellett a föherceggel egy helyen aludnia. Maria Theresia,
1881. IV. 10. Batthyány Károly 1764. évi házasságáról szóló leírásban szerepel, hogy a Hofburgban
saját lakással rendelkezett. WD 1764. 01. 25.
60 OStA FHKA AHK HQuB Bd. 103. fol. 1321. 1734-ben viszont Serényi mar az obere Breunerstrafén,
a Kaiserstein-féle hazba lakott. Staats- und Standes-Calender, 1734. XXXII.
a Kelényi, 2012; Takats, 1906.