Oldal 315 [315]
OCR
314 s Az udvar vonzásában jelentőséggel bíró katonai-gazdasági kérdéseket számos alkalommal a Titkos Konferencia keretében vitatták meg."" Ezen konferenciaülésekre VI. Károly uralkodása alatt a magyar kancellár vagy magyar rendtagok jellemzően nem kaptak meghívást, amiben Mária Terézia regnálása idején szintén változás következett be."" A Magyar Udvari Kancellária bevonása a délvidéki témák tárgyalásába egyre gyakoribbá vált, például 1746. augusztus 4-én Nádasdy kancellár és Fekete György referens jelenlétében tartottak illír ügyekben konferenciaülest.”° De legaläbb ilyen jelentőséggel bírt Batthyány Károlynak a hasonló konferenciatárgyalásokba való bevonása, aki katonaként és horvát bánként (1742-1756) a délvidéki ügyekre két szemszögből is rálátással rendelkezett. Batthyány 1749-ben, a Habsburg Monarchia új külpolitikai irányvonalának (auswártiges Systema) megvitatásakor a nagyobb szövetségi rendszerekkel kapcsolatos javaslatai mellett a horvát és délvidéki területek védelmének fontosságát is hangsúlyozta, de kiemelte azt is, hogy a török háborúkat minden diplomáciai eszközzel (,éber tekintetű" konstantinápolyi rezidens alkalmazásával) szükséges elkerülni."" Vagy korábban, az 1743. szeptember 16-i konferenciaülésen Batthyány, a magyar rendi érdekeknek megfelelően az újonnan visszaszerzett területek visszacsatolása (vagy legalábbis a folyamat megindítása) mellett szólalt fel." A hétéves háború során a toborzással, különféle hadműveletekkel kapcsolatban lehet a felterjesztések között a magyar ezredekre, illetve a magyar tábornokokra vonatkozó információkat gyűjteni. Ezen információk egyre növekvő része azonban már nem a Miniszteriális Konferenciához, hanem az Államkancelláriához, illetve a különféle bizottságokhoz érkezett be, és tőlük is ment ki az egyes hadtestekhez, mint az 1756. július 4-i, többek között az erdélyi, szlavóniai és bánáti toborzásra vonatkozó parancs, amit Mária Terézia jóváhagyására egy bizottsági ülést követően gróf Wilhelm Reinhard von Neipperg (1684-1774) tábornagy, az Udvari Haditanács alelnöke jegyzett ellen."" A háború végéhez közeledve, az anyagi terhek növekedésének hatására egyre gyakrabban fogalmazódtak meg különféle pénzszerzési ötletek a kormányzati körökben. A problémával 1760. január 21-én népes konferen704 Például: ÔStA HHStA StK Vortráge Kt. 29. [-II. fol. 33-40. 75 Kivételesnek tekinthető az 1725. március 25-i konferenciaülés, amelyen Esterházy Imre kancellár és Koller József mint referens is részt vett. Pontosabban Esterházy nevét ugyan feltüntették az ülésjegyzőkönyvben, de távollévőként jelölték meg. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 26. 1725. [-VI. fol. 138. 76 OStA HHStA StK Vorträge Kt. 56. VIII-IX. fol. 58. 7 ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 62. fol. 317., 338. 78 „Graff Bathyany proponirt, wegen der incorporation halber beschehen ist.” A probléma idöszerüsegét az Udvari Haditanács elnöke, Johann Philipp von Harrach kérdőjelezte meg, ÖStA HHStA StK Vortráge Kt 53. VII-IX. fol. 70. Sajnos a levéltári állagban csak az ülésről készült jegyzőkönyv található meg, az előterjesztés nem. 79 OStA HHStA StK Vorträge Kt. 78. fol. 153-154.
