alkalommal képviseltette magát a Titkos Konferencia ülésén."? A Konferen¬
cia véleménye szerint a diéta összehívását már nem lehet tovább halogatni,
annál is inkább, mivel az uralkodó ígéretet tett rá, hogy háromévente sor fog
kerülni országgyűlésre, szóval a meghívókat a tél folyamán ki kellene külde¬
ni. A királyi előterjesztésekből a női örökösödés kérdéskörét jobbnak lát¬
ták kihagyni, helyette sokkal célszerűbbnek ítélték az ország oszmán uralom
alól való teljes felszabadulására (pozsareváci béke, 1718), valamint a megin¬
duló reformokra fókuszálni. Az alsótáblával folytatandó tárgyalások során
érdemesnek tartották a történeti előzményekre, I. (Anjou) Mária királynő,
vagy (Luxemburgi) Erzsébet régens, esetleg a trónöröklési joggal bíró (Jagel¬
16) Anna példaira utalni. Az újszerzeményi területek (katonai határőrvidék)
visszacsatolásának a témáját viszont úgy vélték, hogy minél inkább kerül¬
ni szükséges, tehát az udvar kompromisszumkészsége erre a kérdésre már
nem terjedt ki. Végül a Konferencia fontosnak tartotta azt is, hogy az erdélyi
országgyűlés még a magyar előtt fogadja el a Pragmatica Sanctiót, amivel
kapcsolatban gróf Hugo Damian von Virmont (1666-1726) erdélyi főhad¬
parancsnok mellett Bornemisza János alkancellárral és Kornis Zsigmond
gubernátorral szükséges egyeztetéseket folytatni. A tervezettel VI. Károly
is mindenben (,placet in toto”) egyetértett, de hozzátette, hogy tartsanak
majd még a Magyar Udvari Kancellária és Esterházy Imre, zágrábi püspök
bevonásával Konferenciát. Tehát a dinasztia iránt lojális magyar elit egy-egy
tagjának konferenciaülésekre való bevonása egyértelmű módon uralkodói
szándékot tükrözött.
Hosszas előkészületek után, az előzetes terveknek megfelelően 1722 jú¬
niusára összehívták Pozsonyba a diétát, amelyet megelőzően már március
30-án elfogadta az erdélyi országgyűlés a Pragmatica Sanctiót."! A előké¬
születek sikeresek voltak, miként Csekey István, a téma monográfusa írja:
»A kérdés tehát 1722-ben már nem afelől forgott, hogy [a rendek] elfogad¬
ják-e a nőági trónöröklést, hanem sokkal inkább afelől, hogy mit kívánjanak
érte az udvartól." A Pragmatica Sanctio elfogadtatásáért és az országgyűlés
sikeres lebonyolításáért a főnemesi elit komoly szervezőmunkát végzett, nem
véletlen, hogy VI. Károly külön levélben fejezte ki a háláját Pálffy Miklós
nádornak, Koháry István országbírónak és Csáky Imre kalocsai érseknek."
62 OStA HHStA StK Vortrage Kt. 23. 1720. IX-XII. fol. 180.; Kt. 24. 1721. I-VI. fol. 53.
63 OStA HHStA StK Vorträge Kt. 24. VII-XII. fol. 62-67v.
4 Csekey, 1917. 234.; Turba, 1913. 129-137. A pozsonyi diéta előkészületeivel kapcsolatban 1722. március
2-án tartottak több magyar főméltóság (Csáky Imre érsek, Pálffy nádor, Illésházy kancellár, Ester¬
házy Imre zágrábi püspök, valamint Hunyadi László kancelláriai referens) bevonásával konferenci¬
át, a jegyzőkönyvet azonban kiemelték az előterjesztések-sorozatból. A konferenciaülés ismerteté¬
séhez lásd: Kónyi, 1932. 151.
65 Csekey, 1917. 242.
66 OStA HHStA Ungarische Akten Kt. 427. Nr. 57-59.