Page 297 [297]
OCR
296 s Az udvar vonzásában ben kérték ki rendszeresen magyar főúr véleményét, hanem a nagypolitikát érintő bármilyen kérdésben." Bár fontos hangsúlyozni, hogy a konferenciaminiszterek - mint Batthyány is - rendszeres, de nem állandó résztvevői voltak a tanácskozásoknak, például József főherceg foudvarmestere 1752-ben ugyan hatvanhárom konferenciaülésen jelen volt, de így is lehet olyan megbeszélést találni, amin nem vett részt. 1750-1765 között a Miniszteriális Konferencia 270 olyan ülését sikerült azonosítani, amelyen magyar főnemes részt vett. Ebben az időszakban a magyar főrendek közül Batthyány dominanciája egyértelműen érvényesült, ő maga 268 tanácskozáson volt jelen, a Magyar Udvari Kancellária tizenhét ülésen képviseltette magát, további magyar főnemes pedig csupán egyetlen ülésen vett részt." A tanácsadók részvétele alapján tehát úgy tűnik, hogy Batthyány Károly, illetve a Magyar Udvari Kancellária vezető tisztségviselői szinte teljes mértékben ki tudták elégíteni a Miniszteriális Konferencia magyar főrendekkel szemben támasztott igényeit, ők minden felmerülő ügyben képesek voltak a tanácsadásra. A Miniszteriális Konferencia 1753. február 14-i ülésén Colloredo birodalmi alkancellár, Khevenhüller főkamarás és Batthyány ayo, illetve Bartenstein titkár mellett gróf Esterházy Miklós mint újonnan kinevezett szentpétervári követ is jelen volt (aki korábban már drezdai követként is részt vett konferenciaülésen)."" Esterházy Miklós a magyar főnemesek sorából kikerült első , karrierdiplomatának" tekinthető, miként Olga Khavanova nevezi, aki szentpétervári küldetése előtt Lisszabonban és Drezdában is teljesített szolgálatot."! Igen egyedi karrierpályát befutó, a külügyekben jártas és az udvari világban otthonosan mozgó főúrról van szó, akinek jelentései rendszeresen képezték a Miniszteriális Konferencia tanácskozásának témáját, tehát nem meglepő, hogy Bécsben tartózkodása alatt -— hasonlóan más követekhez 67 "Úgy tűnik, mintha Mária Terézia megfogadta volna Batthyány Lajos 1741. évi tanácsát, és nem önálló Magyar Udvari Tanácsot szervezett, hanem egy megbízható magyar főurat (ráadásul az egykori kancellár öccsét) juttatta állandó tanácsadói pozícióba. A későbbiekben Batthyány Károly konferenciarészvételeinek hivatkozásait egyfelől a terjedelemre való tekintettel, másfelől a magyar ügyekhez való közvetlen kapcsolódás hiánya miatt nem tartjuk célszerűnek egyenként közreadni. Batthyányval kapcsolatban csak a közvetlenül tárgyalt konferenciaülések kapnak külön hivatkozásokat. 89 A Magyar Udvari Kancellária képviseletében a következő konferenciaülésekre került bizonyíthatóan sor: ÖStA HHStA StK Vortráge Kt. 66. III-IV. fol. 101.; VII-VIII. fol. 75., 156., 162.; Kt. 69. VI. fol. 15.; IX. fol. 39., 54.; Kt. 70. X. fol. 3.; 147.; Kt. 71. IV. fol. 43.; Kt. 82. Konferenzextrakte 1758. V-VII. fol. 2.3 Kt. 83. Konferenzextrakte 1758. X-XII. fol. 1., 11.; Kt. 84. Konferenzextrakte 1759. I-IV. fol. 1.; Konferenzextrakte 1759. V-VIII. fol. 3.; Kt. 86. I-II. fol. 134.; Konferenzextrakte 1760. I-III. fol. 3. 6° ÖStA HHStA StK Vortrage Kt. 71. II. fol. 59. 6 Khavanova, 2019. Vagy a témához lásd még: Khavanova, 2016. Különös viszont, hogy a korszak másik neves magyar diplomáciai szolgálatot vállaló főurának, herceg Esterházy Pál Antalnak (17111762) a nevét nem olvashatjuk az ülésjegyzőkönyvekben, ami talán a hiányos forrásadottságokkal magyarázható. Esterházy pályájáról és diplomáciai küldetéséről lásd: Kalmár, 2019.
