Oldal 296 [296]
OCR
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 295 nagy mértékben magyarázható a politikai helyzettel és az általuk viselt tisztségekkel, de érvényesülésükben személyes kapcsolataik és tehetségük is alapvető szerepet játszott.?? Batthyány Károly 1743-tól, tehát már hét évvel konferenciaminiszteri kinevezését megelőzően a konferenciaülések résztvevőjévé vált, akinek véleményére nemcsak magyar, hanem hadi és külpolitikai témájú megbeszéléseken is kíváncsiak voltak. Az 1740-es évtized második felében tizenhat konferenciaülésen sikerült magyar főrendek részvételét azonosítani, tehát a Habsburg Monarchia külpolitikai pozíciójának a megerősödését és a hadi krízis enyhülését követően csökkent a magyar főnemesekkel folytatott tanácskozások száma, de így is évente több alkalommal kérték ki Batthyány Károlynak vagy a magyar udvari kancellárnak a tanácsát, viszont többtagú főnemesi küldöttségek fogadására vizsgált korszakunkban már nem került sor." 1745-ben Batthyány Lajos még két ízben volt jelen mint kancellár a Miniszteriális Konferencia ülésén, helyét 1746-tól Nádasdy Lipót vette át, de már korábban is egy-egy alkalommal, 1744. szeptember 27-én és 1745. december 6-án a kancelláriát (nyilván Batthyány távolléte vagy akadályoztatása miatt) Pálffy Miklós tanácsos képviselte.5 1745-ben a magyar főrendek közül még Esterházy Ferenc, leendő tárnokmester és idősebbik fia, Miklós (1711-1764) mint drezdai követ vett részt diplomáciai témájú konferenciaülésen, amely hosszabb időre az utolsó olyan tanácskozás volt, amelyen nem a kancellár vagy Batthyány Károly képviselte volna a magyar főnemesség véleményét. 1750 után Batthyány Károly konferenciaminiszteri kinevezésével új korszak vette kezdetét, ami egészen új minőséget jelentett a magyar főrendek legfelső politikai szinteken való térnyerése szempontjából. Magyar főnemes először vált a bizalmas uralkodói és állami ügyekkel foglalkozó Titkos Konferencia tagjává, tehát már nemcsak a Magyar Királysággal összefüggő ügyek6 Batthyány Lajos például Kinsky kancellár sógora volt. §3 Batthyány egyedül az 1747. évben nem vett részt egyetlen konferenciaülésen sem, ez azonban Bécstől való távollétével magyarázható, ugyanis 1746-1748 között osztrák Németalföld minisztere (bevollmächtigter Minister) volt. Zedinger, 2000. 149-150. Batthyäny pälyafutäsäröl bővebben lásd: Kökényesi, 2017/a. 4 1746-1749 között a következő konferenciaüléseken sikerült magyar tanácsadók jelenlétét azonosítani: ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 55. I-VI. fol. 1., 34., 36.3 VII-XII. fol. 115., 167.; Kt. 75. Konferenzprotokolle Franz I. (1741-1745) fol. 126.; Kt. 75. Konferenzprotokolle Franz I. (1746-1750) fol. 4.; Kt. 56. VII-IX. fol. 58.; Kt. 60. IX-XII. fol. 76., 77., 97.; Kt. 61. I. fol. 35.; V-VI. fol. 80.; Kt. 63. XI-XII. fol. 76.; Kt. 63. s.d. 1. 65 Pálffy a konferenciaüléseken rangjára való tekintettel a miniszterek között foglalhatott helyet, az 1744. évi tanácskozásra Koller József mint referens is elkísérte. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 54. IX-XII. fol. 5.; Kt. 55. VII-XII. fol. 167. 66 Az 1745. február 24-én tartott konferenciaülésen rangidősként az idősebb Esterházy töltötte be az elnök tisztségét, a két Esterházyn kívül a megbeszélésen Colloredo, Harrach és Kinsky, valamint Bartenstein referens vett részt, amelynek témái közé tartozott a szász követ instrukciója is. ÖStA HHStA StK Vortrage Kt. 55. I-VI. fol. 36.
