Oldal 294 [294]
OCR
A legfelső politikai fórum, a Konferencia e 293 (későbbi tárnokmester) is részt vett." Sőt az október 24-i, a diéta berekesztését követő tanácskozáson a magyar tanácsadók dominanciája érvényesült, ugyanis azon rajtuk kívül csak Johann Philipp von Harrach, az Udvari Haditanács elnöke és gróf Johann Franz von Nesselrode (1671-1751) tábornagy, föhadbiztos, illetve Augustin Thomas von Wöber haditanäcsos mint referens vett részt, a megbeszélés elnöke pedig Pálffy nádor volt. A szorult helyzetben tehát a magyar elittel való egyeztetések száma látványos módon megnövekedett. 1743-1744. folyamán is hasonló gyakorlat érvényesült, amikor országygyűlés összehívására nem került sor, funkcióját 1744-ben részben konkurzus gyakorolta, amely az osztrák örökösödési háború során a növekvő francia offenzívával szemben a második nemesi inszurrekciót is megajänlotta.°'” Märia Terézia az 1741. évi 11. törvénycikket tiszteletben tartva 1743-1744-ben három alkalommal is tartatott a Miniszteriális Konferencián olyan ülést, amelyekre a magyar elit vezető tisztségviselőit meghívatta. A legnagyobb létszámú tanácskozásra 1744. január 9-én került sor, amelyen Colloredo, Dietrichstein, Harrach, Herberstein, Kinsky, Nesselrode és Starhemberg mellett (Koller József kancelláriai referensen kívül) hét magyar főnemes is részt vett, az egyháziak közül gróf Erdődy Gábor Antal (1684-1744) egri püspök és gróf Patachich Gábor (1699-1745) kalocsai érsek, a világiak közül pedig Batthyány kancellár, Esterházy József és öccse, Ferenc, Nádasdy Lipót tárnokmester, valamint gróf Grassalkovich Antal (1694-1771) személynök képviseltette magát." A Mária Terézia bizalmát élvező, homo novus Grassalkovichcsal kapcsolatban érdemes hangsúlyozni, hogy a vizsgált korszakban ő volt az egyetlen személynök, aki a Miniszteriális Konferencia résztvevője lehetett, véleményére pedig egy-egy kérdésben később kamaraelnökként is adott a Konferencia. 1743-1744 folyamán a magyar főúri delegáció jelenlétében tartott konferenciák mindegyikén jelen volt Batthyány kancellár, két alkalommal Esterházy József, egy-egy alkalommal pedig (a felsoroltakon kívül) Pálffy nádor és gróf Erdődy György Lipót (1680-1759) kamaraelnök is." A rendi elit tehát a krízisidőszakban igen aktívan be lett vonva a Habsburg-nagypolitika formálásába, legalábbis rendszeresen lehetőséget 46 OStA HHStA StK Vorträge Kt. 75. Konferenzprotokolle Franz 1. (1741-1745) fol. 32., 56. Közülük a diétán, bizonyos kérdésekben az Esterházy-testvérek, hasonlóan az Erdödy-fiverekhez, ellenzeki älláspontot foglaltak el. Horváth, 1873. 234. 97 Andorka, 1893. A háború tágabb kontextusához lásd: Poór, 2006. A tárgyalás tartalmáról az ülésjegyzőkönyv csupán címszavas tájékoztatást nyújt, de a legfontosabb kérdést a Magyar Királyság háborúhoz való katonai és pénzügyi hozzájárulása jelentette. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 53. I-I. fol. 15. 989 Erdődy György 1743. szeptember 22-én Batthyány kancellárral együtt további konferenciaülésen is reszt vett. ÖStA HHStA StK Vorträge Kt. 53. IX-XIL. fol. 84.
