Page 266 [266]
Az Udvari Kamara magyar tisztségviselői e 265
zés" miatt napról napra romlott a szeme." A titkárok és tanácsosok között
a hivatalon belüli feljebb lépésre négy példát láthatunk: Zichy Károly 1775¬
ben, huszonkét évesen került a hivatalba fizetés nélküli bizottsági tanácsos¬
ként (Hofkommissionsrat), majd bő egy év múlva valódi tanácsosi kinevezést
nyert, de fizetést csak 1779-től kapott (bár ekkor is, rendes státusz hiányában
csupán 3000 forintot)."? Igen egyedi Neuhold János mintahivatalnok ese¬
te, akit 1762-ben (Végh utódaként) titkárnak vettek fel, ebben a minőség¬
ben szolgált öt éven keresztül, majd 1767-ben előléptették a Magyar Udvari
Kamarához tanácsosnak, ahol eredményesen foglalkozott úrbéri ügyekkel.
1773-ban (Ürményi helyére) már mint tanácsos került vissza az Udvari Ka¬
mara állományába."" Az elitkutatás és a kormányzattörténet szempontjá¬
ból is jelentőséggel bír Pálffy Károly 1774. évi kamarai alelnöki kinevezése.
Palffyt tizenegy év hivatali szolgálat után nevezte ki Mária Terézia alelnök¬
nek, aki a magyar főrendek közül elsőként nyerte el ezt a méltóságot a 18.
században." Pálffy utóda négy évvel később Batthyány József György lett,
aki csupán fél évet szolgált előtte a kormányszervnél tanácsosként, hivatali
felvétele mögött nyilvánvalóan az alelnöki pozícióra való utódkeresést felté¬
telezhetjük.""? Batthyány az alelnöki pozíciót az Udvari Kamara 1782. évi fel¬
számolásáig megtartotta, de fontos megjegyezni, hogy a kormányszerv 1797.
évi helyreállítását követően is az egyik alelnöki posztot (ekkortól két-három
állt rendelkezésre) mindig magyar főnemes töltötte be, egészen 1844-ig.""
A magyar tanácsosok és titkárok számára az Udvari Kamara jellemzően
remek , ugródeszkát" jelentett a későbbi magasabb méltóságok felé. A tiszt¬
ségviselők a kormányszervnél hivatali gyakorlatra és bécsi kapcsolatokra
tettek szert, ami segítette későbbi karrierjüket. A tereziánus kor tizennyolc
tanácsosa és titkára közül a kamarai szolgálat után a legtöbben a Magyar
Udvari Kancelláriánál folytatták hivatali pályafutásukat: hatan (Batthyány
Tódor, Fekete György, felsőbüki Nagy József, Neuhold János, Ürményi József,
Zichy Károly) mint tanácsosok és Pálffy Károly mint alkancellár (1787-től
kancellár), de karrierje későbbi fázisában Esterházy Ferenc, Majláth József
és Végh Péter is a kancelláriához került."" A magyar tanácsosok számára ez
nem jelenthetett éles karrierváltást, ugyanis a két kormányszerv között a kö¬
498 MNL OL P 1058 Kt. 29. Nr. 206.
#9 ÖStA FHKA NHK Kaale Ö Akten 1777. márc. 7. (Fasc. 6.); Uo. 1779. jún. 10. (Fasc. 6.)
500 Uo. 1762. okt. 2. Kt. 1.; Uo. 1773. máj. 8. (Fasc. 5.)
501 Pálffy fizetése 6000 forintot tett ki. Uo. 1774. máj. 17. (Fasc. 5.)
502 Uo. 1778. maj. 22. (Fasc. 6.)
53 A hivatal ujraindulasakor grof Révay Péter (+1800) halala utan grof Kohary Ferenc (1767-1826), 1811¬
től gróf Almásy Ignac (1751-1840), 1817-t6l (egy darabig Almásyval párhuzamosan) gróf Nádasdy
Mihály (1775-1854), 1823-tól (egy ideig Nádasdyval párhuzamosan) gróf Zichy Károly (1779-1834),
végül 1832-től gróf Szécsen Miklós (1782-1871) viselte a kamarai alelnöki pozíciót.
504 Fazekas, 2014/a. 1144-1154., ill. lásd a kötet kapcsolódó fejezetét.