Oldal 253 [253]
OCR
252 e Az udvar vonzásában A kamarai tisztségviselés tehát komoly szaktudást és műveltséget követelt meg, aminek a 18. századi magyar hivatalnokok meg is feleltek. Az elmélyült történeti-jogi ismeretek a kényes birtokügyek intézésénél különösen fontosnak bizonyultak. Az iskolai tanulmányok mellett a bécsi multikulturális közegben a nyelvtudás is alapvető szerepet játszott, a tanácsosoknál, titkároknál és a mellettük dolgozó kancellistáknál, fogalmazóknál a felvételhez a német és a magyar nyelv ismerete nélkülözhetetlen kritériumot jelentett, a latin nyelvtudást pedig sok esetben külön meg sem fogalmazták, az ugyanis magától értetődőnek számított. Előfordultak olyanok is, akik az elváráson felüli nyelvtudással is rendelkeztek, mint Wlassics András, aki kérvénye szerint horvátul, olaszul és franciául is jól tudott." A szükséges ismeretek megléte mellett (bizalmi pozíciókról lévén szó) a megbízhatóság is alapvető elvárásnak számított, továbbá olyan hivatalnokokat kerestek, aki -— mint Ürményi 1772. évi felvételi iratában olvashatjuk - rátermett, és , a tárgy fontosságát" is felismeri." A kamarai kancellárián dolgozók esetében még a szépírás is felvételi kritériumként fogalmazódott meg, amely készségüket a pályázók ékesen fogalmazott és papírra vitt kérvényeikkel is igyekeztek bizonyítani." Az Udvari Kamarához való felvétel során a tanulmányokhoz hasonlóan a gyakorlati ismeretek, a korábbi hivatali tapasztalatok is fontos bírálati szempontnak minősültek. Az I. József és VI. Károly alatt kinevezett, Magyar Királyságból származó öt tisztségviselő mindegyike rendelkezett már kinevezése előtt releváns szakmai tapasztalattal: Meskó Jakab királyi alügyigazgaté (1694-1706), majd Szent Korona ügyigazgatö (1706-1709) volt,’ Száraz György Békés megye bécsi ágenseként tevékenykedett, "7 Antolchich János a Magyar Kamara címzetes tanácsosa (1707-1719), illetve húsz éven át varasdi föharmincados volt." Antolchich utóbbi hivatalát még a Rákóczimozgalom alatt is megbízhatóan és hatékonyan végezte, nem véletlen, hogy 1712-ben VI. Károly a magyar koronázási ünnepsége alkalmával aranysarkantyús vitézzé is avatta."? Gyöngyösy Gábor a Szepesi Kamara titkáraként (1713-1723) tett szert számottevő szakmai tapasztalatra (egyedüliként érkezett a magyarok közül ebből a hivatalból az Udvari Kamarához),"" Király Ádám pedig kérvénye tanúsága szerint a Magyar Kamaránál hét éven 43 OStA FHKA NHK Kaale O Akten 1767. jún. 13. (Fasc. 3.) 124 Uo. 1772. febr. 24. (Fasc. 4.) »5 A pályázatírás jelentőségéhez lásd: Khavanova, 2008/b. 426 Fallenbüchl, 2002. 197. 47 Szemethy, 2020. 282-283. #8 OStA FHKA AHK HFO Akten 1719. szept. 28. (Kt. 2157.) Fallenbiichl, 1970. 268-269. #9 Hende, 2021. 141. #° ÖStA FHKA AHK HFU Akten 1726. apr. 12. (Kt. 1329); Fallenbiichl, 1967. 222.
