Oldal 249 [249]
OCR
248 e Az udvar vonzásában A kiválasztás prioritásai Az Udvari Kamara, hasonlóan más kormányszervekhez, maga választhatta ki tisztségviselőit, a felvételhez azonban uralkodói jóváhagyásra is szükség volt. Meskó Jakab 1709. évi felvételénél a következő tulajdonságokkal rendelkező személyt kerestek: , egy [a magyar] nemzetből való férfit, aki a magyarországi jogról és a kincstári ügyekről igen erős tudással és tapasztalatokkal bír, és ezekben olyan jártas, hogy ellene semmilyen kifogást ne lehessen emelni". Több mint három évtizeddel később hasonló kritériummal magyarázták Fekete felvételét is: , nemcsak azért, mert ő a Magyar Királyság jogaiban és alkotmányában jól képzett és a szükséges német nyelvet bírja, hanem azért is, mivel neki fiskális prokurátorként volt alkalma a kincstári kamaráról és jogról tájékozódnia". A felvételek indoklásánál korszakunkban mindvégig alapvető kiválasztási szempontként hivatkoztak az elméleti (kiváltképp jogi) szaktudásra és a gyakorlati ismeretekre. Már VI. Károly 1717. évi kamarai utasításában külön artikulust szánt a kamarai tanácsosi kinevezéshez szükséges tulajdonságok leírásának, kifejtve, hogy a tanácsos ,,a jó jogi tanulmányok mellett törvenyszéki praxisban is gyakorlott" legyen, továbbá a tartományi kamaráknál szerzett tapasztalat is fontos elvárásnak számított." A 18. század folyamán a Magyar Királyságból származó, az Udvari Kamaránál tanácsosi vagy titkári posztot betöltő huszonkét személy közül húsz főre vonatkozóan sikerült tanulmányi adatot találni, akik (családi birtokaik fekvése miatt is) jellemzően valamelyik nevesebb bécsi vagy nyugat-magyarorszagi jezsuita oktatasi központ tanulói voltak. A VI. Károly uralkodása alatt hivatalban lévő tanácsosok mindegyike rendelkezett egyetemi stúdiummal: Meskó Jakab a bécsi egyetemen," Száraz György a pozsonyi gimnázium után a nagyszombati egyetemen tanult," Gyöngyösy Gábor szintén Nagyszombatban végezte > „Einen Mann von der Nation, der Jurium et rerum Fiscalium in Hungaria scientia et experientia praepollens, und darinnen so versirt wäre, daß wieder ihn keine Exceptio statt finden”. ÖStA FHKA AHK HFÖ Akten 1709. dec. 4-7. (Kt. 1870.). »° „Nicht nur, weillen Er in Legibus et Constitutionibus Regni Hungariae wohl fundiret ist, und die Teutsche Sprache als welche nothwendig ist besizet, sondern auch weillen Er als Fiscal-Procurator, in de Camerali, et Juribus Fisci sich informiret zumachen gelegenheit gehabt”. ÖStA FHKA AHK HFÖ Akten 1741. okt. 20. (Kt. 2677.). »7 „Dass er nebst einem guten studio juridico sich auch in practica forensi exercire”. Fellner-Kretschmayr, 1907. III. 209. 38 1690-ben szerzett baccalaureatus fokozatot: Kissné Bognár, 2004. Nr. 2261. Fontos megemlíteni, hogy a matrikulába nem Árva megyei, hanem szenci származásúként jegyezték be. 39 Száraz Pozsonyban 1691-ben járta a grammatista évfolyamot. Matrikula-bejegyzése szerint ekkor 13 éves volt, és Eperjesről származott. A bejegyzést lásd: Pozsonyi adattár, Nr. 05297. Majd a nagyszombati egyetemen (Sáros vármegyei hallgatóként) 1697-ben szerzett baccalaureatus fokozatot. Bognár et al, 2002. Nr. 1677.
