Page 213 [213]
212 « Az udvar vonzäsaban
elnökön és az alelnökön kívül tizenhét főúri, tizennégy nemesi és közrendű
tanácsost, nyolc titkárt és negyvennyolc különböző szintű kancelláriai tiszt¬
segviselöt azonosithatunk.”'° VI. Käroly uralkodása alatt az intézmény növe¬
kedése nem állt meg, 1741-ben Mária Terézia úgy vette át a hivatalt, hogy ott
több mint százötven tisztségviselő dolgozott, és csupán a tanácsosok száma
a negyven főt is meghaladta."" Mária Terézia az Udvari Haditanács reformját
már 1741-ben sürgető feladatnak tekintette, de komolyabb átszervezésre csak
az első évek kríziskezelése után, 1745/1746 folyamán került sor." A reform
a személyi állományon is jelentősen éreztette a hatását, 1746-ban a kormány¬
szerv már csupán hatvanöt tisztségviselőből állt, akik között az elnökön kí¬
vül három főnemesi, nyolc nemesi és közrendű tanácsost, hat titkárt, vala¬
mint negyvennyolc további kancelláriai hivatalnokot találunk."
Az Udvari Haditanács jelentősége jól ismert a magyar kutatás előtt is, an¬
nál is inkább, mivel a kormányszerv foglalkozott az Oszmán Birodalommal
kapcsolatos katonai és diplomáciai kérdésekkel, közvetlen felügyelete alá
tartozott a katonai határőrvidék, 1690-től az Erdélyi Fejedelemséggel kap¬
csolatos katonai kérdésekben is érintett volt, valamint a Szent Korona or¬
szágaiból származó katonák előmenetele és hadbírósági ügyei szempontjából
is megkerülhetetlen intézménynek számított. Ennek ellenére a natio Hun¬
garica tagjainak kormányszerven belüli kapcsolatairól, integrációjáról igen
kevés információ áll rendelkezésre. A téma jelentőségére már Palffy Géza is
felhívta a figyelmet, tanulmányában pedig rávilágított arra, hogy az Udvari
Haditanács üléseit már a 17. század második felében is látogatták magyar
forendek.”” A fejezetben a magyarországi tisztségviselők kormányszerven
belüli térnyerésének vázlatos áttekintésére teszünk kísérletet VI. Károly és
Mária Terézia uralkodása alatt, de csupán a kinevezett tisztségviselőkre fo¬
gunk koncentrálni, a haditanácsi ülések vizsgálata önálló kutatást (vagy in¬
kább kutatásokat) igényelne.
A szatmári békét követő időszakban az Udvari Haditanácson belül is
megfigyelhető a magyar rendek pozíciójának az erősödése. 1721. október
7-én nyert gróf Draskovich János (1669-1733) altábornagy valóságos udva¬
ri haditanácsosi kinevezést, amelyről a Wienerisches Diarium részletes hír¬
adást közölt.! A kinevezés nemcsak Draskovich karrierjében jelentett fon¬
tos mérföldkövet, hanem a horvát-magyar rendek udvari integrációjának
26 Staats- und Standes-Calender, 1723. 104-110.
#7. Staats- und Standes-Calender, 1741. 111-124.
28 Fellner-Kretschmayr, 1907. III. 420-432.
+9 Staats- und Standes-Calender, 1746. 109-114.
Pälffy, 2004.
21 WD 1721. 10. 07. Draskovich eredeti kinevezésének egyelőre nem sikerült az Udvari Haditanács le¬
véltárában nyomára lelni.