Oldal 200 [200]
OCR
A Bécsi Kormányszervek s 199 főre növekedett, a tanácsosok száma pedig elérte a hat-hét főt."" A hivatal személyi állományának bővülése tovább folytatódott az 1765-1775 közötti időszakban is, amikor a kormányszerv élére sem kancellárt, sem alkancellárt nem neveztek ki, hanem az intézmény ellenőrzését a Cseh-Osztrák Udvari Kancellária, illetve a Legfelső Törvényszék (Oberste Justizstelle) látta el."" 1776-ban például a hivatalban alkalmazott tíz ágenssel együtt a tisztségviselők száma elérte a negyven főt."" Az Erdélyi Udvari Kancellária felzárkózása a többi bécsi kormányszerv közé a 18. század során hosszabb folyamatot jelentett, ami nyomon követhető a kancelláriai tisztségviselők megbecsültségén és bérezésén is. A hivatalt 1742-ig alkancellár vezette, akinek a bére jelentősen elmaradt más kormányszervek vezetőitől, például 1714-ben Bornemisza (pontosabban ekkor még csak Kászoni) János 3000 forintos éves fizetésben részesült, miként közel három évtizeddel később, 1742-ben ugyanezt a javadalmazást örökölte meg elődjétől (egyelőre alkancellárként) Gyulaffy Lász16 is.'°® Összehasonlitäskent erdemes megemliteni, hogy 1727-ben a Magyar Udvari Kancellárián Acsády Ádám kancellárként 12 000, Batthyány Lajos alkancellárként 8000, a tanácsosok pedig 5000-6000 forintos éves bérezésben részesültek, amely jól tükrözi a két hivatal súlya és megbecsültsége közötti különbségeket is."" A helyzet a 18. század folyamán fokozatosan javult, 1780 körül az osztrák örökös tartományokból származó báró Simon Ihaddáus von Reischach (1728-1803) kancellárként 14 000, a kancelláriai tanácsosok pedig mindannyian 4000 forint éves fizetést kaptak." A bérek a Magyar Udvari Kancellária tisztségviselői számára ekkor is kedvezőbbek voltak Esterházy Ferenc kancellárként 20 000, Pálffy Károly alkancellárként 8000, vagy a tanácsosok 4000-5000 forintos javadalmazásban részesültek, de a különbségek közötti arányok látványosan csökkentek, kiegyenlítődésre pedig a két kancellária egyesítésekor került sor." Az Erdélyi Udvari Kancellária vizsgálati korszakunkra vonatkozó teljes személyi állományának az áttekintésére jelen kötet keretei között nincs lehetőség, ez további alapkutatásokat igényelne, fontosnak tartom azonban, hogy 55 Staats- und Standes-Calender, 1746. 156-157.; Staats- und Standes-Calender, 1762. 196-199. 56 A Magyar Udvari Kancelláriához képest jóval szűkebb önállóságot élvező Erdélyi Udvari Kancellária számára ez az időszak ugyan a korábbi gyakorlathoz képest rendhagyónak számított, de fontos hangsúlyozni azt is, hogy az Erdélyi Udvari Kancellária felügyeletében és az erdélyi kormányzat irányításában 1745-ig az Újszerzeményi Bizottság (Neoacquistica Commissio), majd a Bánáti, Erdélyi És Illír ügyek Udvari Bizottsága (Hofkommission in Banaticis, Transylvanicis et Illyricis), illetve a Miniszteriális Konferencia is fontos szerepet játszott. Fazekas, 2019/b. 505. 57 Staats- und Standes-Calender, 1776. 176-178. 55 MNL OLB 21714. Nr. 15.; OStA FHKA AHK HFO Prot. 1742. Exp. (Bd. 1190. fol. 273r). 59 OStA HHStA HS B Bd. 794. fol. 23r wo OStA HHStA AKA Kt. 16. Nr. 44. 1 OStA HHStA HS B Bd. 794. fol. 93v-95r.
