Oldal 189 [189]
188 s Az udvar vonzásában
a komáromi főesperes számára történő címzetes püspöki cím adományozá¬
sáról, de Fekete György az eddigi szokásokra hivatkozva emlékeztette rá az
uralkodónőt, aki jóváhagyta a javaslatot."
A Magyar Udvari Kancellária állományába való bekerülés, kiváltképp
a jó karrieresélyekkel és befolyásszerzéssel kecsegtető tanácsosi pozíció meg¬
szerzése sokak számára áhított célkitűzésnek számított. Nem véletlen, hogy
üresedés esetén komoly rivalizálás tudott kialakulni a kinevezésért főneme¬
sek és köznemesek között egyaránt. A pályázók és a pozícióra alkalmasnak
találtak listáját a kancellária állította össze, röviden véleményezve és rang¬
sorolva a jelentkezőket, de a döntés joga uralkodói kiváltságnak számított.
Hasonló felterjesztés nem minden tanácsossal kapcsolatban áll rendelkezés¬
re, de a fennmaradt iratokból kitűnik, hogy üresedés esetén legalább négy¬
öt személyből választották ki az új tanácsost. Az egyik legkevesebb jelölttel,
négy fővel 1758-ban találkozhatunk, amikor a lemondott Kollonich László
helyére kerestek alkalmas jelentkezőt."" Kollonich utóda, mint láthattuk,
nem Szluha György, hanem Török József lett, de a pályázók között találjuk
még báró Vécsey Józsefet, a Szepesi Kamara tanácsosát (1766-tól adminiszt¬
rátorát), illetve Koncsek Bernát kancelláriai titkárt is, akinek még egy évet
kellett várnia a tanácsosi kinevezésééig, annak ellenére, hogy a kancellária
már 1758-ban is őt ajánlotta az uralkodónőnek első helyen."
Az egyik legnagyobb számú pályázat 1730-ban érkezett be, amikor az
1729-ben elhunyt Szluha Ferenc helyére kerestek alkalmas jelöltet. Ekkor
a kancelláriai felterjesztés tizenhárom pályázót vett számba, köztük hét
arisztokratät &s hat köznemest.'” Az arisztokraták között olyan neves csalá¬
dok később komoly karriert befutó fiait azonosíthatjuk, mint gróf Batthyány
Ádám (1704-1782) későbbi tárnokmestert, gróf Draskovich Ádám (1673¬
1749) altábornagy fiát, Lipótot (1704-1759) vagy Nádasdy Lipót későbbi kan¬
cellárt. A pályakezdő főnemesek mindegyike kiváló tanulmányokat végzett,
sőt Batthyány és Nádasdy fiatalon még az udvartartásban is szolgált nemesi
apródként, ennek ellenére pályázatuk nem nyert pozitív elbírálást. Rajtuk
kívül a főnemesek közül jelentkezett még a pozícióra (felsorolásuk sorrend¬
jében) Patachich Sándor, a báni ítélőtábla ülnöke, a Habsburg-kormányzat
egyik kelet-magyarországi támasza, az 1723-ban grófi címet szerző Nyáry
Zsigmond (1682-1765), a horvátországi tanácsos gróf Csikulini János Ferenc
és báró Sztáray Imre (1698-1769), a Szepesi Kamara tanácsosa. A köznemesi
jelentkezők között is több ismert tisztségviselőt találunk, mint (felsorolásuk
sorrendjében) Vanyéczy Illés (11739) kancelláriai titkárt, Pongrácz András
13 MNLOL A 11764. Nr. 164.
14 MNLOL A 11758. Nr. 85.
15 Fallenbüchl, 1967. 220.
16 MNLOL À 11731. Nr. 26.