Seite 187 [187]
OCR
186 s Az udvar vonzásában március 15-i leiratában is." Levele elején az uralkodónő kifejtette nézetét arról, milyen fontosnak tartja, hogy az ország vezetéséhez szükséges tanácsokat a megfelelő tanácsadóktól kapja, majd ismertette Pálffyval, hogy rendelkezése alapján Patachich Ádám egyházi személyként intézi az egyházi, az alapítványokkal kapcsolatos és a lelkészpénztári (cassa parochorum) ügyeket, a korábbi helytartótanácsos Nedeczky Károly a további vallási ügyeket, Koller Ferenc régi kancelláriai alkalmazottként a politikai (Publica und Politica) ügyeket, a korábbi királyi jogügyigazgató Szvetics Jakab pedig a kamarai és jogi (Cameralia und Judicalia) ügyeket. Mária Terézia arról is tájékoztatta a kancellárt, hogy a már hatvanéves Somsics Antalt jubilátusnak teszi meg, valamint fizetése és címe megtartásával Pozsonyba küldi, hogy szükség esetén a Helytartótanács munkáját segítse, ugyanakkor a kancelláriai munka előmozdítása érdekében tanácsosnak nevezi ki a kamarai ügyekben járatos Festetics Pált. A kancellárián tanácsosként egyháziak és világiak is kamatoztathatták tudásukat, az előbbi csoport súlya fokozatosan csökkent, de kisebb-nagyobb hiátusokkal szinte egész korszakunkban megfigyelhető az egyházi tanácsosok alkalmazása. A kancelláriai tanácsosak között a Nyugat- és AlsóMagyarországról származók felülreprezentált módon képviseltették magukat, de a horvát rendek tagjai közül a Patachichok három generációja is eredménnyel tudott érvényesülni a hivatalban. Horvátországi származású hivatalnokok már a 16-17. század folyamán is dolgoztak a kormányszervnél, kancelláriai jelenlétük azonban már 1711 előtt visszaszorult." A horvát rendek hivatalon belüli pozíciójukat erősíteni és intézményesíteni szerették volna, amit az 1764-1765. évi országgyűlésen a magyar rendekkel és Mária Teréziával is sikerült elfogadtatniuk: , Ő szent felsége a magyar királyi udvari kanczelláriához ezen országok részéről egy nemzetbeli tanácsos alkalmazásánál a képesség és érdemekhez képest, a horvát nemzet jóságos tekintetbe vételét kegyelmesen elhatározni méltóztatott." Ettől függetlenül a kancellarián a horvátok ügyében nagyobb előrelépés ezt követően sem történt, viszont kormányzati szempontból fontos intézkedésnek számított 1767-ben (Koller Ferenc szorgalmazására) a Horvát Királyi Tanács felállítása, ami Zágrábban 1779-ig működött." A kancellária tanácsosai között, mint láthattuk, a fő- és köznemesek is vegyesen képviseltethették magukat, mindkét rétegnek megvolt a maga hivatali funkciója. A főnemeseknek - amellett, hogy maguk is bekapcsolódtak a hivatali munkába - a kormányszerv reprezentációját, tekintélyét kellett nö95 MNL OL A 1 1758 Nr. 59. 94 Fazekas, 2018. 228-368. 95 CJH, 1740-1835. 121. 96 Az intézmény működéséhez lásd: Horbec, 2018.
