Seite 187 [187]
186 s Az udvar vonzásában
március 15-i leiratában is." Levele elején az uralkodónő kifejtette nézetét
arról, milyen fontosnak tartja, hogy az ország vezetéséhez szükséges taná¬
csokat a megfelelő tanácsadóktól kapja, majd ismertette Pálffyval, hogy ren¬
delkezése alapján Patachich Ádám egyházi személyként intézi az egyházi, az
alapítványokkal kapcsolatos és a lelkészpénztári (cassa parochorum) ügyeket,
a korábbi helytartótanácsos Nedeczky Károly a további vallási ügyeket, Kol¬
ler Ferenc régi kancelláriai alkalmazottként a politikai (Publica und Politica)
ügyeket, a korábbi királyi jogügyigazgató Szvetics Jakab pedig a kamarai és
jogi (Cameralia und Judicalia) ügyeket. Mária Terézia arról is tájékoztatta a
kancellárt, hogy a már hatvanéves Somsics Antalt jubilátusnak teszi meg,
valamint fizetése és címe megtartásával Pozsonyba küldi, hogy szükség ese¬
tén a Helytartótanács munkáját segítse, ugyanakkor a kancelláriai munka
előmozdítása érdekében tanácsosnak nevezi ki a kamarai ügyekben járatos
Festetics Pált.
A kancellárián tanácsosként egyháziak és világiak is kamatoztathatták
tudásukat, az előbbi csoport súlya fokozatosan csökkent, de kisebb-nagyobb
hiátusokkal szinte egész korszakunkban megfigyelhető az egyházi taná¬
csosok alkalmazása. A kancelláriai tanácsosak között a Nyugat- és Alsó¬
Magyarországról származók felülreprezentált módon képviseltették ma¬
gukat, de a horvát rendek tagjai közül a Patachichok három generációja is
eredménnyel tudott érvényesülni a hivatalban. Horvátországi származású
hivatalnokok már a 16-17. század folyamán is dolgoztak a kormányszerv¬
nél, kancelláriai jelenlétük azonban már 1711 előtt visszaszorult." A horvát
rendek hivatalon belüli pozíciójukat erősíteni és intézményesíteni szerették
volna, amit az 1764-1765. évi országgyűlésen a magyar rendekkel és Mária
Teréziával is sikerült elfogadtatniuk: , Ő szent felsége a magyar királyi udvari
kanczelláriához ezen országok részéről egy nemzetbeli tanácsos alkalmazá¬
sánál a képesség és érdemekhez képest, a horvát nemzet jóságos tekintetbe
vételét kegyelmesen elhatározni méltóztatott." Ettől függetlenül a kancella¬
rián a horvátok ügyében nagyobb előrelépés ezt követően sem történt, viszont
kormányzati szempontból fontos intézkedésnek számított 1767-ben (Koller
Ferenc szorgalmazására) a Horvát Királyi Tanács felállítása, ami Zágrábban
1779-ig működött."
A kancellária tanácsosai között, mint láthattuk, a fő- és köznemesek is
vegyesen képviseltethették magukat, mindkét rétegnek megvolt a maga hi¬
vatali funkciója. A főnemeseknek - amellett, hogy maguk is bekapcsolódtak
a hivatali munkába - a kormányszerv reprezentációját, tekintélyét kellett nö¬
95 MNL OL A 1 1758 Nr. 59.
94 Fazekas, 2018. 228-368.
95 CJH, 1740-1835. 121.
96 Az intézmény működéséhez lásd: Horbec, 2018.