Page 171 [171]
170 e Az udvar vonzásában
közül fog alkalmas és képes egyének kinevezéséről gondoskodni"." Hasonló
kívánalmak a Német-római Birodalom rendjei részéről is megfogalmazód¬
tak a koronázás előtt kiadott választási kapitulációkban (Wahlkapitulation),
amelyekben a fontosabb udvari tisztségek németekkel való betöltését kér¬
ték." A magyar udvari kancellár pozícióját 1711-1765 között nyolc magyar
főnemes töltötte be, köztük három egyházi és öt világi személyt azonosítha¬
tunk." Korszakunk első kancellárja a Rákóczi-mozgalom alatt, 1706-ban ki¬
nevezett gróf Illésházy Miklós (1653-1723) volt”! akiknek a halala utan több
mint egy éven keresztül nem töltötték be a pozíciót. A kancellári méltóságot
1725-ben három személy is viselte, előbb csupán egyetlen héten keresztül az
ekkor már gyenge egészségi állapotú gróf Erdődy László Ádám (1677-1736)
nyitrai püspök, ? majd fél éven át gróf Esterházy Imre (1664-1745) veszpré¬
mi püspök. A kormányszerv vezetésében hosszabb stabilitást Acsády Ádám
veszprémi püspök 1725. szeptemberi kinevezése hozott, aki 1732-ig volt hiva¬
talban. Az utolsó egyházi kancellár lemondását követően gróf Batthyány La¬
jos került a hivatal élére, aki 1746-ban gyenge egészségi állapotára hivatkoz¬
va vált meg pozíciójától. Mária Terézia egymást követően három befolyásos
és jó udvari kapcsolatokkal bíró arisztokratát nevezett ki kancellárnak, előbb
gróf Nádasdy Lipótot, majd 1758-ban gróf Pálffy Miklóst (1710-1773), végül
1762-ben Esterházy Ferencet. A 16-17. század folyamán a kancellári méltó¬
ságot folyamatosan főpapok (győri, nyitrai és veszprémi püspökök) viselték,
ami Fazekas István véleménye szerint két okkal magyarázható, egyfelől az¬
zal, hogy a püspökök számára nem kellett külön javadalmazást biztosítani,
másfelől pedig az egyházi méltóságviselők szűkebb politikai mozgástérrel
rendelkeztek, mint a világi rendek, így a kormányzat számára könnyebb volt
őket egyfajta kontroll alatt tartani." A 18. században egyrészt megfigyelhető,
hogy a hivatali ügyek sokasodásával és az intézmény professzionalizációjával
párhuzamosan kerültek világi személyek a kancellária élére, másrészt pedig
ebben az időszakban a püspökökkel szemben a rezidenciakötelezettség is
egyre erősebb elvárásként fogalmazódott meg a kormányzat és a szentszék
CJH, 1740-1835. 29.
» Vizsgält korszakunkra vonatkozöan: Burgdorf, 2015. 303., 445., 535., 628.
A kancellärok pontosabb hivatalviselési adatait lásd a függelékben.
Illésházy ugyan nős volt, amikor kancellári kinevezését megkapta, de felesége, Balassa Erzsébet már
1707-ben elhunyt, így a kancellária vezetését özvegyként látta el.
A szakirodalomban Erdődy László Ádám születési évével kapcsolatban egyszerre lehet az 1677-es és
az 1679-es évvel találkozni, aminek az eldöntését korábban az iskolai matrikulák adatai sem tették
egyértelműen lehetővé. De Erdődy újonnan előkerült keresztelési anyakönyve segít kétséget kizáró¬
an tisztázni a helyzetet, ugyanis keresztelőjére Pozsonyban, 1677. október 1-jén került sor. Pozsonyi
Szent Márton-dóm, keresztelési anyakönyvek VI. (1676-1680) 138. (Family Search).
3 ÖStA HHStA HS B 794. fol. gov.
4 Fazekas, 2014/a. 1136.