Oldal 171 [171]
OCR
170 e Az udvar vonzásában közül fog alkalmas és képes egyének kinevezéséről gondoskodni"." Hasonló kívánalmak a Német-római Birodalom rendjei részéről is megfogalmazódtak a koronázás előtt kiadott választási kapitulációkban (Wahlkapitulation), amelyekben a fontosabb udvari tisztségek németekkel való betöltését kérték." A magyar udvari kancellár pozícióját 1711-1765 között nyolc magyar főnemes töltötte be, köztük három egyházi és öt világi személyt azonosíthatunk." Korszakunk első kancellárja a Rákóczi-mozgalom alatt, 1706-ban kinevezett gróf Illésházy Miklós (1653-1723) volt”! akiknek a halala utan több mint egy éven keresztül nem töltötték be a pozíciót. A kancellári méltóságot 1725-ben három személy is viselte, előbb csupán egyetlen héten keresztül az ekkor már gyenge egészségi állapotú gróf Erdődy László Ádám (1677-1736) nyitrai püspök, ? majd fél éven át gróf Esterházy Imre (1664-1745) veszprémi püspök. A kormányszerv vezetésében hosszabb stabilitást Acsády Ádám veszprémi püspök 1725. szeptemberi kinevezése hozott, aki 1732-ig volt hivatalban. Az utolsó egyházi kancellár lemondását követően gróf Batthyány Lajos került a hivatal élére, aki 1746-ban gyenge egészségi állapotára hivatkozva vált meg pozíciójától. Mária Terézia egymást követően három befolyásos és jó udvari kapcsolatokkal bíró arisztokratát nevezett ki kancellárnak, előbb gróf Nádasdy Lipótot, majd 1758-ban gróf Pálffy Miklóst (1710-1773), végül 1762-ben Esterházy Ferencet. A 16-17. század folyamán a kancellári méltóságot folyamatosan főpapok (győri, nyitrai és veszprémi püspökök) viselték, ami Fazekas István véleménye szerint két okkal magyarázható, egyfelől azzal, hogy a püspökök számára nem kellett külön javadalmazást biztosítani, másfelől pedig az egyházi méltóságviselők szűkebb politikai mozgástérrel rendelkeztek, mint a világi rendek, így a kormányzat számára könnyebb volt őket egyfajta kontroll alatt tartani." A 18. században egyrészt megfigyelhető, hogy a hivatali ügyek sokasodásával és az intézmény professzionalizációjával párhuzamosan kerültek világi személyek a kancellária élére, másrészt pedig ebben az időszakban a püspökökkel szemben a rezidenciakötelezettség is egyre erősebb elvárásként fogalmazódott meg a kormányzat és a szentszék CJH, 1740-1835. 29. » Vizsgält korszakunkra vonatkozöan: Burgdorf, 2015. 303., 445., 535., 628. A kancellärok pontosabb hivatalviselési adatait lásd a függelékben. Illésházy ugyan nős volt, amikor kancellári kinevezését megkapta, de felesége, Balassa Erzsébet már 1707-ben elhunyt, így a kancellária vezetését özvegyként látta el. A szakirodalomban Erdődy László Ádám születési évével kapcsolatban egyszerre lehet az 1677-es és az 1679-es évvel találkozni, aminek az eldöntését korábban az iskolai matrikulák adatai sem tették egyértelműen lehetővé. De Erdődy újonnan előkerült keresztelési anyakönyve segít kétséget kizáróan tisztázni a helyzetet, ugyanis keresztelőjére Pozsonyban, 1677. október 1-jén került sor. Pozsonyi Szent Márton-dóm, keresztelési anyakönyvek VI. (1676-1680) 138. (Family Search). 3 ÖStA HHStA HS B 794. fol. gov. 4 Fazekas, 2014/a. 1136.
