Seite 161 [161]
160 s Az udvar vonzásában
városi közigazgatásban (mint harmincados, jegyző, postamester vagy sóhi¬
vatalnok), valamint az igazságszolgáltatásban mint ülnök tudtak biztos be¬
vételre szert tenni valamelyik kerületi táblánál. Az egykori testőrök között
számos vegyes karriert is azonosíthatunk, amely a korszakra jellemző mó¬
don a hivatali és a katonai pálya állomásait ötvözte, mint Rosty Pál (1742-?)
esetében, aki a gárda után katonai pályán indult el, majd a Martinovics-fel¬
kelés kerékbe törte karrierjét, később pedig Vas vármegyei táblabíróként
tudott hivatalt vállalni." Keveseknek sikerült a testőrség után a Habsburg¬
udvartartásban kinevezést nyerniük, kivételnek számít Mattyasovszky Gás¬
par (1739-?), aki az Arcieren-gärda tagja lett, vagy Gindly Käroly (1737-1805)
és Usovich János (1745-?), akik több mint két évtizeden keresztül (Gindly
1767-1790 között, Usovich pedig 1771-1792 között) szolgáltak asztalnokként
(Iruchsess)." A nemesi testőrség 1760-1765 közötti állományának a tagjai
közül komolyabb bécsi hivatali karriert egyedül Pávics József (1744-?) tudott
befutni, aki a Magyar Udvari Kancellárián előbb fogalmazó (1768), proto¬
kollista (1776), majd (1780-ban címzetes, 1782-ben tényleges) titkár lett, vala¬
mint II. Lipót és I. Ferenc koronázásán a magyar heroldi tisztséget is ő töltöt¬
te be. Az országos hivatalok közül néhányan a Helytartótanácsnál tudtak
karriert építeni, Aszalay József (1740-?) előbb titkár (1765-1770), majd taná¬
csos (1770-1783) lett, Gyurcsányi Gábor (1735-?) pedig előbb fogalmazóként
(1771-1775), később titkárként (1775-1781) dolgozott, de neki korábban már
az apja, Imre is a hivatal titkáraként (1730-1735) szolgált."§ Az első testőrök
közül a Magyar Udvari Kamaránál Csergheő Mihäly Käroly (1738-1783) tu¬
dott ügyesen érvényesülni, 1771-től fogalmazóként és altitkárként, majd ké¬
s6bb titkärként (1776-1783) dolgozott.5%* Érdemes megjegyezni, hogy a ma¬
gyar hivatali hálózatban elhelyezkedő testőrök között a katonákéhoz hasonló
meredek, rangemeléssel járó karriereket nem azonosíthatunk. Rudnyánszky
Elek (1742-1779) 1773-ban apjának, Józsefnek (1705-1788), a hétszemélyes
tábla bírájának köszönhette, hogy ő maga is bárói címet kapott." Az erdélyi
hivatalnokok között viszont lehet rangemeléssel járó pályaívet azonosítani.
A nagyszebeni polgármester fia, a testőrségben négy éven át (1760-1764 kö¬
zött) szolgáló, Andreas Georg Rosenfeld (1741-1808) 1794-ben kapott ma¬
gyar bárói címet, a rangemelést hivatali érdemeivel és meredeken felívelő
pályafutásával sikerült elérnie: guberniumi jegyzőből emelkedett munkácsi
Hellenbronth, 1940. 320. További testőrkarrierek elemzéséhez lásd: Khavanova, 2018. 125—128.
5“ Kubiska-Scharl-Pölzl, 2018. 609.; 731.
562 ÖStA HHStA HS BNr. 794.; Kubiska-Scharl-Pölzl, 2018. 681.
563 Ember, 1940. 202., 205.
564 Fallenbüchl, 1970. 299.
565 Szemethy, 2020. 342-343.