Oldal 161 [161]
OCR
160 s Az udvar vonzásában városi közigazgatásban (mint harmincados, jegyző, postamester vagy sóhivatalnok), valamint az igazságszolgáltatásban mint ülnök tudtak biztos bevételre szert tenni valamelyik kerületi táblánál. Az egykori testőrök között számos vegyes karriert is azonosíthatunk, amely a korszakra jellemző módon a hivatali és a katonai pálya állomásait ötvözte, mint Rosty Pál (1742-?) esetében, aki a gárda után katonai pályán indult el, majd a Martinovics-felkelés kerékbe törte karrierjét, később pedig Vas vármegyei táblabíróként tudott hivatalt vállalni." Keveseknek sikerült a testőrség után a Habsburgudvartartásban kinevezést nyerniük, kivételnek számít Mattyasovszky Gáspar (1739-?), aki az Arcieren-gärda tagja lett, vagy Gindly Käroly (1737-1805) és Usovich János (1745-?), akik több mint két évtizeden keresztül (Gindly 1767-1790 között, Usovich pedig 1771-1792 között) szolgáltak asztalnokként (Iruchsess)." A nemesi testőrség 1760-1765 közötti állományának a tagjai közül komolyabb bécsi hivatali karriert egyedül Pávics József (1744-?) tudott befutni, aki a Magyar Udvari Kancellárián előbb fogalmazó (1768), protokollista (1776), majd (1780-ban címzetes, 1782-ben tényleges) titkár lett, valamint II. Lipót és I. Ferenc koronázásán a magyar heroldi tisztséget is ő töltötte be. Az országos hivatalok közül néhányan a Helytartótanácsnál tudtak karriert építeni, Aszalay József (1740-?) előbb titkár (1765-1770), majd tanácsos (1770-1783) lett, Gyurcsányi Gábor (1735-?) pedig előbb fogalmazóként (1771-1775), később titkárként (1775-1781) dolgozott, de neki korábban már az apja, Imre is a hivatal titkáraként (1730-1735) szolgált."§ Az első testőrök közül a Magyar Udvari Kamaránál Csergheő Mihäly Käroly (1738-1783) tudott ügyesen érvényesülni, 1771-től fogalmazóként és altitkárként, majd kés6bb titkärként (1776-1783) dolgozott.5%* Érdemes megjegyezni, hogy a magyar hivatali hálózatban elhelyezkedő testőrök között a katonákéhoz hasonló meredek, rangemeléssel járó karriereket nem azonosíthatunk. Rudnyánszky Elek (1742-1779) 1773-ban apjának, Józsefnek (1705-1788), a hétszemélyes tábla bírájának köszönhette, hogy ő maga is bárói címet kapott." Az erdélyi hivatalnokok között viszont lehet rangemeléssel járó pályaívet azonosítani. A nagyszebeni polgármester fia, a testőrségben négy éven át (1760-1764 között) szolgáló, Andreas Georg Rosenfeld (1741-1808) 1794-ben kapott magyar bárói címet, a rangemelést hivatali érdemeivel és meredeken felívelő pályafutásával sikerült elérnie: guberniumi jegyzőből emelkedett munkácsi Hellenbronth, 1940. 320. További testőrkarrierek elemzéséhez lásd: Khavanova, 2018. 125—128. 5“ Kubiska-Scharl-Pölzl, 2018. 609.; 731. 562 ÖStA HHStA HS BNr. 794.; Kubiska-Scharl-Pölzl, 2018. 681. 563 Ember, 1940. 202., 205. 564 Fallenbüchl, 1970. 299. 565 Szemethy, 2020. 342-343.
