Page 158 [158]
A Magyar Nemesi Testőrség e 157
Milyen következtetéseket vonhatunk le a testőrök földrajzi származása alap¬
ján? Az intézmény személyi állományának és finanszírozásának a biztosítá¬
sában a császárvároshoz közeli, erős nemesi réteggel rendelkező vármegyék
jártak az élen, továbbá hozzájuk csatlakozik még Heves és Szabolcs, ame¬
lyek szintén jelentős nemesi társadalommal rendelkeztek. Közülük az anyagi
támogatás tekintetében a kevésbé módos Szabolcs vármegye lógott ki, 1500
forintos megajánlásával. Az 1764-1765. évi diétán ezen vármegyék közül
a hevesi követek testőrségpárti szerepe ismert, de Nyitra és Pozsony jelentős
anyagi támogatásuk és kiemelkedő testőrajánlásaik ellenére az intézmény
támogatásával szemben az ellenzék táborát erősítették. Ennek oka egyfelől
az adóemeléssel szembe helyezkedő nemesi sérelmi politikában keresendő,
másfelől pedig a két vármegye megelégelhette az intézmény fenntartásához
adott kiemelkedő hozzájárulását. A középmezőny vármegyéi földrajzilag és
politikailag is igen heterogén csoportot alkottak. Köztük Nógrád és Pest az
1764-1765. évi országgyűlésen testőrpártiak, a gárda állományába ellenben
négy-négy újoncot delegáló Szepes és Zemplén ellenzékiek voltak, közülük
Zemplén (valószínűleg elhanyagolható mértékű) anyagi támogatása nem
is ismert. A testőrségbe egy vagy két tagot küldő vármegyék többnyire ki¬
sebb földrajzi kiterjedésűek és/vagy kisebb köznemesi réteggel rendelkeztek.
Közülük kiemelkedik az intézmény felállításához 4000 forinttal hozzájá¬
ruló Bars, amely azonban mindössze csak egy testőrt, Gyurcsányi Gábort
(1735-?), a Helytartótanács későbbi titkárát delegálta a gárdába."" A testőr¬
ségbe egyetlen személyt sem (sikerrel) küldő vármegyék többsége az ország
déli, sokáig oszmán fennhatóság alatt álló részén feküdtek, valamint a ki¬
csiny Ugocsa és Ung az ország északkeleti sarkában helyezkedtek el. Ezen
vármegyékben jellemzően rosszak voltak a gazdasági körülmények, és kis
létszámú nemesi társadalommal rendelkeztek, nem véletlen a gárda fenntar¬
tásához való csekély anyagi és személyi hozzájárulásuk.
A Magyar Nemesi Testőrség állománya vallási-felekezeti megoszlás szem¬
pontjából is sokszínű képet mutatott. A testőrség kiváltságlevele lehetővé
tette, hogy a gárdisták harmada a protestáns nemesség köréből kerüljön ki.
Ezt az arányt az első években nem sikerült kialakítani, a gárda formálódása¬
kor a felvehető keretszámnál kevesebb protestáns fiatal jelentkezett az intéz¬
ménybe, arányuk 1760-ban (harminc fővel) az állomány negyedét érte el."
A testőrség azonban felekezetileg még így is jóval toleránsabb és heterogénebb
intézménynek számított, mint a korabeli hivatalrendszer, ahol protestáns¬
ként szinte lehetetlen volt érvényesülni, e tekintetben a gárda sokkal inkább
hasonlított a katonaság intézményére, amely a sikeres rekrutáció érdekében
547 Hellenbronth, 1940. 169.
548 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 116.