Oldal 158 [158]
OCR
A Magyar Nemesi Testőrség e 157 Milyen következtetéseket vonhatunk le a testőrök földrajzi származása alapján? Az intézmény személyi állományának és finanszírozásának a biztosításában a császárvároshoz közeli, erős nemesi réteggel rendelkező vármegyék jártak az élen, továbbá hozzájuk csatlakozik még Heves és Szabolcs, amelyek szintén jelentős nemesi társadalommal rendelkeztek. Közülük az anyagi támogatás tekintetében a kevésbé módos Szabolcs vármegye lógott ki, 1500 forintos megajánlásával. Az 1764-1765. évi diétán ezen vármegyék közül a hevesi követek testőrségpárti szerepe ismert, de Nyitra és Pozsony jelentős anyagi támogatásuk és kiemelkedő testőrajánlásaik ellenére az intézmény támogatásával szemben az ellenzék táborát erősítették. Ennek oka egyfelől az adóemeléssel szembe helyezkedő nemesi sérelmi politikában keresendő, másfelől pedig a két vármegye megelégelhette az intézmény fenntartásához adott kiemelkedő hozzájárulását. A középmezőny vármegyéi földrajzilag és politikailag is igen heterogén csoportot alkottak. Köztük Nógrád és Pest az 1764-1765. évi országgyűlésen testőrpártiak, a gárda állományába ellenben négy-négy újoncot delegáló Szepes és Zemplén ellenzékiek voltak, közülük Zemplén (valószínűleg elhanyagolható mértékű) anyagi támogatása nem is ismert. A testőrségbe egy vagy két tagot küldő vármegyék többnyire kisebb földrajzi kiterjedésűek és/vagy kisebb köznemesi réteggel rendelkeztek. Közülük kiemelkedik az intézmény felállításához 4000 forinttal hozzájáruló Bars, amely azonban mindössze csak egy testőrt, Gyurcsányi Gábort (1735-?), a Helytartótanács későbbi titkárát delegálta a gárdába."" A testőrségbe egyetlen személyt sem (sikerrel) küldő vármegyék többsége az ország déli, sokáig oszmán fennhatóság alatt álló részén feküdtek, valamint a kicsiny Ugocsa és Ung az ország északkeleti sarkában helyezkedtek el. Ezen vármegyékben jellemzően rosszak voltak a gazdasági körülmények, és kis létszámú nemesi társadalommal rendelkeztek, nem véletlen a gárda fenntartásához való csekély anyagi és személyi hozzájárulásuk. A Magyar Nemesi Testőrség állománya vallási-felekezeti megoszlás szempontjából is sokszínű képet mutatott. A testőrség kiváltságlevele lehetővé tette, hogy a gárdisták harmada a protestáns nemesség köréből kerüljön ki. Ezt az arányt az első években nem sikerült kialakítani, a gárda formálódásakor a felvehető keretszámnál kevesebb protestáns fiatal jelentkezett az intézménybe, arányuk 1760-ban (harminc fővel) az állomány negyedét érte el." A testőrség azonban felekezetileg még így is jóval toleránsabb és heterogénebb intézménynek számított, mint a korabeli hivatalrendszer, ahol protestánsként szinte lehetetlen volt érvényesülni, e tekintetben a gárda sokkal inkább hasonlított a katonaság intézményére, amely a sikeres rekrutáció érdekében 547 Hellenbronth, 1940. 169. 548 ONB HS Cod. Ser. N. 3919. fol. 116.
