Seite 143 [143]
OCR
142 s Az udvar vonzásában követően, október-november folyamán nem tartott igényt a testőrség szolgálataira, amellyel a diétai tárgyalások menetével kapcsolatos elégedetlenségét juttatta kifejezésre, valamint ezen gesztussal egyfajta nyomást helyezett a rendekre."" Skall értelmezése szerint ekkor a gárda feloszlatása sem tűnt elképzelhetetlennek. Az országgyűlésen jóval zökkenőmentesebben zajlott a mindenkori testőrkapitány országbárók (barones Regni) közé való felvételének az ügye. A kérdést az alsótáblán 1764. december 29-én (a 63. ülésen) tárgyalták, amelyen Koller Ferenc tette meg Mária Terézia kérésének megfelelően az előterjesztést.“ A személynök szerint a gárdakapitány zászlósurak közé való felvétele két szempontból is előnyös, egyfelől a cím viselője az ország , dísze?" lenne, és a pozíció viselőjének az udvari rangja is emelkedne, másfelől pedig a felvétel garanciát jelent arra, hogy a tisztség viselői mindig a magyar nemesség sorából fognak kikerülni. Erről a kérdésről viszont több követ úgy vélekedett, ha a jövőben mégis külföldi személyt neveznének ki gárdakapitánynak, akkor ő ne kapja meg az országbárói rangot." A rendeknek sikerült a külön biztosíték kívánalma nélkül megállapodásra jutniuk, amit a felsőtábla és Mária Terézia is elfogadott, ennek értelmében született meg az 1765. évi 6. törvénycikk, amely alapján a gárdakapitányi tisztség zászlósúri rangra emelkedett, valamint garanciát adott arra, hogy pozícióra ,,a királyi felség által a született magyar és előkelő családok közül érdemek alapján" kell alkalmas személyt kinevezni." Ezzel a döntéssel a Magyar Nemesi Testőrséggel kapcsolatos ügyek a diétán elrendeződtek, a magyar rendek a hadiadóval együtt évente fizették a testőrség működésének a költségét, ?? a gárdakapitány pedig az ország első méltóságai közé emelkedett. A testőrség állománya A Magyar Nemesi Testőrség intézmény- és politikatörténeti megközelítéséről térjünk át a gárda állományának a vizsgálatára. A következőkben arra keressük a választ, hogy a gárdában kik teljesítettek az első években testőri vagy tiszti szolgálatot, köztük milyen volt a főnemesek aránya, a pályafutá48 ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. 482 ÖNB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 152-155. 48 ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 154. 484 CJH, 1740-1835. 107. 185 . Erdély esetében a testőrség működéséhez való hozzájárulását 1760-ban rendeleti úton szabták ki a rendekre, amit 1762-ig a megyei házi pénztárakból (Domestical-Kasse) évente két részletben (májusban és decemberben) fizettek, majd ezt követően a tartományi pénztárból folyósították az összeget. De Erdély számára a hozzájárulás előteremtése komoly nehézségeket okozott, erről már 1761 januárjában beszámolt a Gubernium. ONB HS Cod. Ser. N. 3920. fol. 88-90.
